Morfológiai modellezés

A morfológiai modellezés egy gyakorlati módszer, amely a tudomány eredményei alapján, a rendszerlogika és az alaktani illeszkedés összefüggéseinek alkalmazásával értelmezi újra a világ jelenségeit és elkészíti azok valósághű modelljét. Ezekból a rendszerlogika segítségével létrehozható a Dinamikus Univerzum Morfológiai Modellje. Mottó: Minél többet hivatkozol mások gondolataira, neked annál kevesebb saját gondolatod lesz.

Hol lehetett az eredeti Buda 2

Ez az írás a Hol lehetett az eredeti Buda 1-3 YouTube videók előadásának kiegészítő szövege.

Az első részben bemutattuk, hogy nyomozással hogyan lehet kideríteni, hogy az eredeti Buda, azaz Atilla városa, azaz Etzelburg / Ecilburg, azaz Szikambria, azaz Herculia helye ma hol található meg. Megtaláltuk Herculiát a mai Búbánat völgyben, és a hozzá tartozó római erődöt a Hideglelős kereszt hegyén. Megtaláltuk ugyanott Krimhilda fürdőjét, ami Herculia hévízforrásra épült fürdőjével azonos.

Tovább »

Így őstörténésztek ti

Az oklevelek kritikátlan értelmezésén alapuló magyarság őstörténeti és a nyelvészkedő családfa kutatást kifigurázó szatirikus írás. Tovább »

A rendszerszemléletről

A természetben nincsen semmi, ami ne lenne megérthető. Legfeljebb a magyarázatuk érthetetlen. A rendszerszemléletű vizsgálódás ezt küszöböli ki.  Tovább »

Hol lehetett az eredeti Buda? 1

Ez az írás a “Hol lehetett az eredeti Buda?” című YouTube videókon látható előadás első részének kiegészítő szövege.

Az eredeti Budát sokan keresik. Igaz, különféle nevek alatt, mint Veteri Buda, Buda Vetus, Óbuda, Alt Ofen vagy Ősbuda. Egész honlapok foglalkoznak a kérdéssel, és se szeri se száma a témával foglalkozó fórumoknak. Mi most ehhez a kereséshez járulunk hozzá egy másfajta megközelítéssel. De mi az eredeti Budát, azaz Atilla városát keressük. Tovább »

A Thomson-Lenz ágyú lehetséges kísérleti alkalmazásai

Az eszköz alapesetben általában egy szigetelő alaplapra állított 600-1200 menetszámú tekercsből, és a közepén keresztülmenő, belőle függőlegesen kiálló tömör nyitott vasmagból áll. Azaz nem más, mint egy elektromágnes. A tekercs hálózati feszültségre van kötve, amelyet egy nyomógombbal zárhatunk. Az eszköz alapműködése során a következő jelenség jön létre: a nagy menetszámú tekercs belsejébe helyezett nyitott vasmagra ráhúzott alumínium (vezető) gyűrű az áram bekapcsolásakor a vasmagról lerepül. A bemutatókon többnyire nem esik szó arról, hogy általában hálózati váltóáramot használnak, tehát a jelenség a bemutatott formában váltóáram hatására jön létre. Tovább »

A félreismert elektromosság – Elektrosztatika II

Az első részben a valóság szemüvegén keresztül ismertünk meg sok olyan elektrosztatikai jelenséget, amelyek alapján a tudományosan elfogadott magyarázatoknál tisztább képet kaphattunk a jelenség mibenlétéről. Sok félreértést sikerült tisztázni, és megfogalmaztuk az elektrosztatika valós jelenségeit, és feltártuk a mögöttes okokat is. Ebben a részben folytatjuk a jelenségek ismertetését, és ezek alapján magyarázatot találunk olyan földi jelenségekre is, amelyek értelmezésével és magyarázatával a tudomány máig adós. Tovább »

Alfa-részecske mikroszkóp

Úgy tűnik, hogy a tetrarészecskékkel történő képalkotásról írottak (lásd korábbi írásunkat) egy lépést tettek előre a gyakorlati megvalósítás útján. Elkészült az ott még csak elviekben tárgyalt alfa-részecske mikroszkóp megvalósításra alkalmas leírása, és megtörtént a szabadalmi bejelentés is. Innentől kezdve már csak idő kérdése, hogy ez a forradalmi újdonság lökést adjon a jelenleg stagnáló tudományos alapkutatásoknak. Tovább »

A félreismert elektromosság – elektrosztatika I.

Az elektron, az a részecske, amelynek mozgásához minden elektromos jelenség kötődik, a rendszerlogikai világképben is létező részecske, amelyet négy elektrínó alkot térbeli tetraéder formában összeállva. Az elektron nem áthatoló, közegalkotó részecske, amely az olyan tetra-részecskék közé tartozik, mint amilyen az Alfa részecske, vagy a foton is. Az elektromosság kifejezés a rendszerlogikában szintén értelmezhető, mint az elektron mozgásaival létrejövő jelenségcsoport összefoglaló neve. A következő írásunk ebben a keretben értelmezve mutatja be az elektromos jelenségeket a rendszerlogika alkalmazásával. Közben, szokás szerint igyekszünk tisztázni az elektromos jelenségek jelenlegi értelmezése és a tapasztalati valóság között fennálló félreértéseket. Tovább »

A félreértett mágnesség III

Az eddig tárgyalt mágneses jelenségekben, ideértve a mágneses szupravezetést, avagy szupramágnességet is, az elektromosság, az elektronok beláthatóan semmilyen szerepet nem játszottak, és ilyen szerepük fel sem vetődhetett. Azt a félreértést azonban, hogy az elektromágnességnek nevezett jelenségcsoportban sem úgy működik az elektromosság és a mágnesség kölcsönhatása, ahogyan a matefizika eddig elképzelte, még tisztázni kell. Ezért innentől rövidre fogjuk a mágneses jelenségek bemutatását, hogy rátérhessünk végre erre a területre. Tovább »

A félreértett mágnesség II

Ebben, és az ezt követő írásokban tovább folytatjuk a mágnesség kevésbé, vagy még egyáltalán nem ismert jelenségeinek tárgyalását. Ennek során eljutunk oda, hogy felismerjük: a mágnesség sem önálló jelenség. Felismerjük azt is, hogy az elektromágnesség mégiscsak létezik, de a kifejezés csak azt a jelenségcsoportot takarja, amikor a mágnesség elektromos jelenségeket generál. A mágnes-elektromosság kifejezés pedig arra a jelenségcsoportra alkalmazható, amelyet az elektromos áram keltette mágnesség hoz létre az elektromossággal való kölcsönhatásai során. Végül eljutunk arra a felismerésre, hogy mind a mágneses, mind az elektromos jelenségeket is a gravitációt létrehozó áthatoló közegek és a különböző fázisállapotú sűrű anyag kölcsönhatásai hozzák létre mindenütt a világon. Ezért nem lehet őket önálló jelenségekként, elkülönítve, vagy egyetlen jelenségcsoportként, összevontan helyesen értelmezni. A rendszerlogikának ez a komplex megközelítése mutatja meg, hogy a dinamikus világegyetem minden jelensége egyetlen és oszthatatlan rendszer része. Tovább »

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia