A történelemhamisítás egyik módszere – játék a nevekkel

A történetírás neveken alapul. Népek, uralkodók, országok és városok nevén. A történelem meghamisításához ezért elsősorban a nevekkel kell manipulálni. Egyeseket elhallgatni, egyeseknek az írását megváltoztatni, újakat kitalálni, duplikálni lehet őket, és a múlt már meg is változott. Legalábbis az írott múlt. Erre mutatunk be egy hazai példát.

Nem mindenki tudja, hogy Esztergom a középkorban a mai formájában még nem létezett. A területén az ókortól kezdve a következő települések léteztek, koronként más-más néven. De nekünk csak Esztergomról, latin nevén Strigoniumról szólnak a történetek. A hely más, korábbi neveihez más törtenetek fűződnek, amit veletlenül sem társítanak Esztergomhoz. Lássuk hát ezeket a neveket is.

A római kor előtt:
Az itt élő kelták a mai Esztergom Királyi városnak nevezett városrészét Sicambriának nevezték. A várhegyen levő földvárat pedig Menedéknek hívták a saját nyelvükön.

A római korban:
A római kereskedők a keltákkal együtt laktak itt. Sicambriát a rómaiak Herculiának hívták a hegy alatt fakadó hévizek táplálta hévíztó köré épült fürdőváros miatt. (Hercules náluk a hőforrások védnöke volt) A hegyen levő kelta földvárat ők Salvának, azaz menedéknek nevezték. A név valószínűleg a kelta menedék szó latinra fordításával jött létre. A Menedékhez címzett római útállomást (fogadót) a közelben Salva mansióként említik a római utikalauzok.

A hun korban:
Atilla király a krónika szerint Sicambriát falakkal vetette körül, és saját nevéről, Atilla király városának neveztette. A németek ajkán ez Etzelburg, Ecilburg volt. Atilla azonban nem a városban lakott. Fapalotája valószínűleg a várhegyen lévő kelta földvárban állt. Atilla távollétében ott testvére és uralkodótársa, Buda lakott, ezért azt nevezték akkor Budának. Az volt Buda vára, de nem Buda városa.

Az Árpád korban:
Atilla király városát, Sicambriát, akkor már egyszerűen csak Királyi városnak nevezték. A hegyi várat pedig Budának. A vár alatt, a duna partján akkor még nem volt város. Ott volt a Kisduna védett, télen sem befagyó kikötője, a halászok híres vizafogó helye, amit a Dunán járó (később itt letelepült) flamand és vallon kereskedők a saját nyelvükön Esturgeonnak, azaz vizának neveztek. Ebből, a magyar nép számára értelmetlen névből alakult ki Esztergom (előbb talán Eszterdomb alakban?) későbbi neve. Aki a Dunán érkezett a királyságba, az Esztergomba érkezett meg, ezt a nevet ismerte, mert ott volt a kikötő. Ott kellett az áruját elvámoltatnia. Mellette pedig a királyság fő városai, a Királyi Város és Buda. Budán az első királyaink, Géza király, majd a fia István Atilla fapalotája helyén kőpalotát építettek. A hévíztó körüli települést, a korábbi Herculiát Hévíz falunak hívták.

A tatárjárás után:
A felégetett Királyi Város megmaradt lakóit a király felköltöztette a várhegyre. A saját hegyi palotáját pedig átengedte az érseknek. Ő maga az újjáépült királyi városban építtetett magának palotát (Zéniapalotája neven szerepel) amely mellé már csak az udvarnokok és a latinok települhettek. Csak jóval később engedte meg a király az érseknek, hogy a vár alatti Vizaváros (Esturgeon halászfalu és kikötő) helyén érseki várost építsen. Attól kezdve Esztergomot Érseki városnak is nevezték. A fehér kövekből épült tornyos hegyi palotát pedig Fehérnek (Alba), Fehér várnak is nevezték, mert már nem az volt Buda, a király székhelye. Fehérvár városa azonban nem ott volt. Az érseki várossal szemben, a mai Prímás szigeten akkor még nagy apácakolostor állt, ahol a király lánya is nevelkedett. A szigetet Buda környéki, vagy Nagysziget néven ismerték. Az oklevelekben ezeken a neveken szerepel. A kolostor körül népes település is volt a nagy sírszámú temető tanúsága szerint.

Az Árpád kor végén:
A Királyi Város továbbra is királyi város, de nem Buda városa. Esztergom szabad királyi városa a hegy alatt az Érseki város, amit a magyarok Újvárosnak, az ott letelepedett németek miatt pedig Német városnak is neveznek. A Dunán járó német kereskedők és a helyi németek a várost Wiener Neustadtnak, azaz magyarul Újbécsnek is nevezik. Buda azonban már nem itt van akkor. IV. Béla király elkezdi kiépíteni az új királyi központot a gazdag kereskedőváros, Pest németek lakta városrésze, Ofen feletti sziklás hegyi platón. Eredetileg a várat a Pesti Újhegy, vagy másképpen az Újpesti hegy váraként ismerik. Az lesz majd az Új- vagy Nagy Buda, amikor a király oda költözik. A király a lányának a mai Margit szigeten új apácakolostort építtet. A király elköltözésével megindul az Esztergom környéki egyházi birtokok cseréje Újbuda környéki birtokokra. Ezek az oklevelekben jól tetten érhetők.

A török korban:
Az Esztergom név megmarad, de a Királyi város a hadi metszeteken már Rácváros néven jelenik meg, mert a törökkel érkező rácok lakják. Esztergom név alatt már a fallal körülvett Érseki várost, és a felette levő hegyi várat és palotát, kolostort és templomegyütteseket is értik. A Fehérvár és a Buda név eltűnik Esztergom környékéről. Az Újváros, Német város elnevezés még néha feltűnik a metszeteken.

Az ország valamikori királyi székhelyének, fővárosának történelmi nevei a környékbeli települések Esztergom név alatt való egyesítésével mind az ismeretlenség homályába merültek.

Ugorjon a végére és szóljon hozzá!

Szóljon hozzá!

*

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia