Ha már a bolygók és a csillagok félreértett keletkezését, kialakulását és folyamatait érintettük, nem hagyhatjuk abba, amíg a világegyetem legnagyobb objektumain, a galaxisokon keresztül el nem jutunk a Világegyetem egészéig. Ennek során lehetőségünk lesz arra, hogy a korábbiakban nem tárgyalt félreértéseket is tisztázzuk, és végre visszatérhessünk földközelbe, a minket legjobban érdeklő, és legjobban érintő dolgokhoz, hogy majd végül eljussunk magához az élethez is. Tovább »
2011. december 30.
A félreértett csillagok – A félreértett Nap
A Föld kialakulását és jellemzőit bemutató előző írásokban már néha ki-kitekintettünk a naprendszerbe, és magára a Napra is. A Föld további tulajdonságainak megértéséhez, különös tekintettel a mágneses terére és az elektromos jelenségeire, mindenképpen szükség van a Nap működésének részletes megértésére. Ezért ebben az írásban a Napot mutatjuk be ugyanúgy, ahogyan a Földet mutattuk be korábban. Félreértett csillagként. Tovább »
2011. december 28.
A félreértett Föld – A növekvő bolygó
Ebben a részben a Földnek egy új arculatát ismerhetjük meg a rendszerlogika szűrőjén átengedett lemez-tektonikai és kőzetképződési jelenségek segítségével. A rendszerlogikai világképben a Föld – és minden más égitest – periodikusan növekszik mindaddig, amíg az őt létrehozó örvényrendszer újabb és újabb gyűjtési szakaszt él át, valamint lassú, folyamatos a növekedése az ilyen szakaszok között. Arról, hogy a Föld növekszik, egy korábbi írásunkban már tettünk említést, és az olvasók figyelmébe ajánlottuk a Föld növekedését, a kontinensek szétúszását bemutató videót is. Most az egész folyamatot ismertetjük részletesen, a kezdetektől napjainkig. Tovább »
2011. december 27.
Félreértett folyadékok 2
A „Félreértett folyadékok” című írásban eddig csak két kiragadott félreértést tisztáztunk a folyadékokról, és azok kategorizálásában. Ezeken kívül azonban számtalan más félreértés is létezik a folyadékokkal kapcsolatban. Ebben az írásban ezeket tárjuk fel folytatólagosan. (Érdemes figyelni a frissítéseket!) Tovább »
2011. december 21.
Tündérmesék a tudományvallás hitvilágából
Mint a logikát módszerként használó gondolkodó ember, sajnálattal látom, hogy a tudomány nagy felfedezéseinek története másról sem szól, mint arról, hogy másként gondolkodó kívülállók hogyan döntötték meg a tudomány korábbi, dogmává merevült nézeteit, és váltották fel egy újjal. Meg arról, hogy az újat és az újat hozót hogyan próbálták meg a tudományos körök először kifigurázni, majd elútálni, ellehetetleníteni, végül, bár kényszeredetten, hogyan fogadták el, és vették be a soraikba. És az újat később hogyan torzították el annyira, hogy ne kelljen miatta feladni a régit. És ez hányszor, de hányszor történt meg így. Mintha soha nem tanultak volna a múltból. Még azok az újítók sem, akik így lettek tudóssá. Tovább »
2011. december 7.
A félreértett folyadékok
Ebben a rövid kis írásban szeretnénk bemutatni két, rendkívül kiterjedt területet érintő félreértést, amely közkeletű, és a tudományos ismeretterjesztő filmek közkedvelt bemutató témája, mint a tudomány nagy sikere. Előrebocsátva: a félreértés érinti a nyomás mibenlétét a különböző közegállapotú anyagokban, a gyémánt keletkezésének elméletét, a folyadékok jellemzőit, szerkezetét, a szilárd testek mozgását folyadékokban, a kitérési tehetetlenséget, a gerjesztést (hőmérséklet), a közegállapotokat és még sok más területet is. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a félreértést mindenképpen tisztázni kell ahhoz, hogy az összefüggések a helyükre kerüljenek. Ez a félreértés nem más, mint a newtoni és a nem newtoni folyadékok, valamint a nedvesítő és a nem nedvesítő folyadékok létezése, illetőleg a folyadékok felosztása erre a két kategóriára. Tovább »
2011. december 5.
A félreértett globális felmelegedés
Ebben a részben ismét a bioszféra, és főként az ember szemszögéből vizsgáljuk meg a bolygónk történéseit, mert az ember is a bioszféra része. A rendszerlogikai látásmód felfedi, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely a technikai civilizációja segítségével túlélte azt, amit egyetlen más faj sem: túlszaporodott, és mégsem halt ki. Hogy ezen felbuzdulva, vagy másért, az ember istenhez hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy bele tud szólni abba, ami az egész bolygóval, vagy a bioszféra egészével történik, és a saját tevékenységének tulajdonít olyan változásokat is, amelyeknek nem oka, az egy más kérdés. Tovább »
2011. december 5.
A félreértett Föld – A kétkörös hőcserélő
Ebben a részben azt nézzük meg, hogy azt a vékonyka bioszférát a Föld felszínén, amely annyira érzékeny a hőmérsékletre, és a hőmérséklet változásaira, mi tartja életben. Honnan származik az a hő, amely lehetővé teszi az életet, és mi tartja meg, hogy el ne szivárogjon a Földet körülvevő űr hidegébe. Ezzel azt próbáljuk egyúttal megtudni, hogy a Föld miért lehetett, és miért maradhatott máig élő bolygó, míg más bolygók sohasem lehettek azok, vagy ha voltak is, ma már nem azok. Tovább »
2011. december 2.
Az emberré válás lehetséges útja
Amennyiben az emberi fajt földi eredetűnek tartjuk, és az állatvilágból eredeztetjük, akkor nemcsak meg kell tudnunk magyarázni azokat a különbségeket, amelyek elválasztják más állatfajoktól, de le kell tudnunk vezetni azokat az okokat is, amelyek a különbségek kialakulásáért felelősek. De nem csak a legközelebbi rokonainak tartott főemlősöktől kell tudnunk az ember megkülönböztetni, hanem más állatfajoktól is, amelyekből a főemlősöket eredeztetjük. Ha az evolúció elméletét fogadjuk el az élőlények fejlődési mechanizmusának, azzal a külső környezeti hatások evolúciós nyomását fogadjuk el, mint okot, amely a fajokban lassú vagy ugrásszerű változásokat idéz elő annak érdekében, hogy azok a környezethez jobban legyenek képesek alkalmazkodni. Ebben a rendszerben fogjuk tehát értelmezni az ember és az állat közötti különbségeket. Tovább »