A középkori Magyar királyságot ért külső támadások döntő csatáiról vajmi keveset tudunk biztosan. A nemzeti sorstragédiának tartott Muhi csatának és a Mohácsi csatának még a helyszínét sem ismerjük pontosan, noha ezekben a csatákban a korabeli leírások szerint odaveszett a nemzet színe-java, és az ország idegen kézre került. E két csata helyszínének megállapítására irányuló, mára már […]
A szerző összes bejegyzése
A történelemhamisítás egyik módszere – játék a nevekkel
A történetírás neveken alapul. Népek, uralkodók, országok és városok nevén. A történelem meghamisításához ezért elsősorban a nevekkel kell manipulálni. Egyeseket elhallgatni, egyeseknek az írását megváltoztatni, újakat kitalálni, duplikálni lehet őket, és a múlt már meg is változott. Legalábbis az írott múlt. Erre mutatunk be egy hazai példát. Nem mindenki tudja, hogy Esztergom a középkorban a […]
Néhány kiegészítő gondolat a függvénylogikáról
– A függvény két valóságos, megtapasztalható dolog között fennálló, meghatározott irányú összefüggés, amelynek nyelvi megfogalmazása az adott összefüggés igazsága. De csak azé az egy összefüggésé! Ezért tilos a kiterjesztő értelmezése! (Mivel igazságfüggvény.) – A szöveges függvénybe a VAGY segítségével lehet beiktatni a kizárt harmadik elvét. Pl. Vagy létezik a sötét anyag, vagy nem létezik, de […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei VIII.
A magyar történelem meghamisítói Az eddigiekben láthattunk már néhány példát a magyarság történelmének középkori és újkori meghamisítására, amelyeket megkíséreltünk a hamisítók által hagyott nyomok alapján kiigazítani. Ideje most már rátérnünk a hamisítás okainak és a hamisítók személyének, valamint a hamisítás középkori módjának feltárására is. A magyarság középkori történelmének kül- és belföldi forrásainak ismeretében annyi első […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei VII.
Az a fránya tatárjárás! Ebben az írásban arra keressük a választ, hogy miért emlegetnek nálunk következetesen tatárjárást, amikor a művelt tudományos utókor ma már azt mondja, hogy valójában mongoljárás volt. Megvizsgáljuk azt is, hogy a korábbi írásokban tárgyalt egyes, más fényben bemutatott előzmények alapján lehetett-e a tatárjárás más valami, mint aminek a korabeli források igyekeznek […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei VI.
Ahhoz, hogy a magyarokat még itt a Kárpát medencében is barbár, félnomád, törzsi társadalomban élő népként lehessen beállítani, igen sok, fontos dolgot kellett szándékosan figyelmen kívül hagyni. A történészek ezt tették. Olyan történelmet kreáltak a magyaroknak, amelyre nem lehet büszke. Ezekből szemezgetünk most. Olyan fontos dolgokról lesz szó, amelyek nélkül nem lehet megérteni a magyarság […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei V.
A kettős fejedelemség és más anomáliák az elhazudott magyar történelemben A magyar történelem során az uralkodási kettősség mindig tetten érhető volt. Ezt fejezi ki nagyon frappánsan a korona és kard kifejezés. A korona a király (rex) hatalmát jelképezte, a kard a hercegét (dux). Ezt a kettősséget a nyugati történetírók, de később a magyar történészek […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei IV.
Ebben a részben egy kicsit eltérünk az eddig követett módszertől, mert hosszú idézetekkel vezetjük fel a mondandónkat, hogy mindenki világosan láthassa, hogyan jutottunk el arra a következtetésre, hogy a mindenki által Gül Babaként ismert, a Rózsadombon eltemetett török dervist II. avagy Szent Bajazid oszmán szultánnal azonosítsuk. Ebben az esetben nem gondoljuk, hogy feltétlenül történelemhamisításról van […]
A testünk, az élet és az egészség, ahogy még soha nem láttad.
Gondoljunk csak bele mélyebben, hogy hogyan is élünk! Tegyük félre most a latin és görög szakkifejezésekkel csak a nem-tudást leplező kacifántos tudományos megközelítéseket, amivel nap-mint-nap tömik a fejünket, és vegyük elő a józan paraszti eszünket. Először is, képzeljünk magunk elé egy lelakott, felújításra váró épületet, amelyen éppen dolgoznak a munkások. A felmérés szerint ki kell […]
Az elhazudott magyar történelem szeletei III. rész
A magyar történelmet nem csak a középkorban hamisították, hamisítják azt a mi korunkban is. Megmondják a régésznek, hogy mit hol találhat, és ha azt és ott nem talál, de van olyan neves hozzá, mint mondjuk Hóman Bálint, vagy Gerevich László, akkor visznek neki oda leleteket, és éjszaka el is ássák, hogy másnap nagy büszkén kiásathassa. […]