IV. Béla királlyal és tetteivel eddig már többször találkozhattunk a történetben, de róla részletesen eddig nem szóltunk. Most sem igazán róla lesz szó, hanem arról a lehetőségről, amely eddig nem adatott meg a magyar történelemkutatásnak. Nevezetesen, egy bizonyíthatóan magyar király sírhelyének megtalálásáról, amely valóban lehetővé tenné az Árpád-házi uralkodók DNS-ének vizsgálatát. IV. Béla erre a […]
A szerző összes bejegyzése
A Catalaunumi csata helyszíne
A Catalaunumi döntő csatáról valószínűleg mindenki hallott már. A csata Atilla hunjai és Aetius római tábornok légiói és a vele szövetséges csapatok között folyt Franciaországban, Atilla nyugati hadjárata során. A csatáról a nyugati történetírók a magát gótnak mondó Jordanes Getica című munkáját feldolgozva írnak. Jordanes meglehetősen zagyva leírását szedte rendbe és értelmezte Thierry Amadée francia […]
Szent István legendái
Szent István király legendái Ha Szent István király írásokból megismerhető alakját a római katolikus egyház szemszögéből nézzük, akkor kétségkívül szent! Ez azonban az egyháznak nem volt elég, túllőttek a célon. Az is kellett, hogy egyben ő legyen az első, koronás királya is a pogány magyaroknak. Ennek járunk utána a legendáiban, ahol ennek folyamata jól nyomon […]
A kétrés kísérlet
A Szilárdak-e a fizikai kísérleti alapjai című írásunkban adósak maradtunk egy fontos kísérlet rendszerlogikai magyarázatával. Ez pedig nem más, mint a kvantummechanika alapjául szolgáló kétrés-kísérlet. Ezt pótoljuk most ezzel az írással. A kutatók az eredeti kétrés-kísérletben nem két rést, hanem három rést használtak, ezzel polarizált és monokróm fényt hozva létre, hogy az elképzelésüket bizonyítsák. Ennek […]
Az élet forgószínpada
Sokan megtették már, de nem igazán sikerült, ezért kíséreljük meg most a rendszerlogika segítségével elképzelni azt, hogy mi is az élet. Ha figyelembe veszünk minden eddigi ismeretet, amelyekről ezen a honlapon írtunk, akkor az életet így határozhatjuk meg: Az anyag önszerveződő és öntanuló mozgása, amely olyan szerveződést hoz létre, ami a környezet változásaihoz igazodik és […]
Axiómák, közhelyek, paradoxonok, képzavarok és közkeletű tévedések
Ez az írás az „Axiomatikussá vált hamis összefüggések” című írásunk folytatása, amelyet folyamatosan bővíteni tervezünk. Az axióma az értelmező szótár szerint: sarkigazság, alapigazság. Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: sarkigazság: gyakorlati tapasztalatok széles körű általánosításán alapuló tétel, amelyből valamely tudományos elmélet összes állításai levezethetők, de amelyet maga az elmélet közvetlenül nem igazol. Az axiomatikus jelentése: […]
Axiomatikussá vált hamis összefüggések
Eddig írásainkban többnyire a természetnek a tudomány által félreértett jelenségeiről volt szó. Ebben az írásban egy kicsit tovább megyünk, és bemutatjuk, hogy nem csak félreértésről van sok esetben szó, ami megakadályozza, hogy a valóságot lássuk, hanem félrevezetésről is. Ennek bemutatására elsőként két ismert, latin eredetűnek tartott közmondást fogunk elemezni. Az axióma az értelmező szótár szerint: […]
A kétrés-kísérlet
A kétrés-kísérlet A Szilárdak-e a fizikai kísérleti alapjai című írásunkban adósak maradtunk egy fontos kísérlet rendszerlogikai magyarázatával. Ez pedig nem más, mint a kvantummechanika alapjául szolgáló kétrés-kísérlet. Ezt pótoljuk most ezzel az írással. A kutatók az eredeti kétrés-kísérletben nem két rést, hanem három rést használtak, ezzel polarizált és monokróm fényt hozva létre, hogy az elképzelésüket […]
Őstörténet és nyelvi logika – folytatás
Az előző részben láthattuk, hogy a magyar beszélő, képközvetítő nyelv. Elsősorban ebben különbözik más nyelvektől. Ezért közvetíti olyan jól a korabeli életviszonyokat is. A bemutatás folytatását kezdjük mindjárt a nemes szóval, mert a krónikások szerint minden magyar nemes volt, csak a szolgasorban élők, szolgaságba alávetettek nem voltak nemesek Magyarországon. A nemes szó kettős jelentésű volt […]
Adalékok a Mohácsi csatatér helyrajzi és távolsági adatainak értelmezéséhez
A középkori Magyar királyságot ért külső támadások döntő csatáiról vajmi keveset tudunk biztosan. A nemzeti sorstragédiának tartott Muhi csatának és a Mohácsi csatának még a helyszínét sem ismerjük pontosan, noha ezekben a csatákban a korabeli leírások szerint odaveszett a nemzet színe-java, és az ország idegen kézre került. E két csata helyszínének megállapítására irányuló, mára már […]