A szerző összes bejegyzése

A csodálatos szilícium

Ismert, hogy a szilícium rendkívül sok vegyületben vesz részt, és a Földön található kőzetek és ásványok nagy részének alkotó eleme. Az is ismert, hogy a szénhez hasonlóan képes gyűrűs vegyületeket is alkotni. Az AFM és STM mikroszkópok alkalmazásával a szilíciumlapkák felülete már leképezhetővé vált, így lehetőség nyílt arra is, hogy a szilícium helyes formai modelljét […]

Képalkotás tetra-részecskékkel

             A rendszerlogikai alapú világképben a részecskék gömbrészecskékre és tetra-részecskékre oszthatók, és nagyság szerint növekvő, periodikus sorozatot alkotnak. A gömbrészecskék közül már ismerjük a neutrínót, a protont és a neutront. Még nem fedeztük fel az ősatomot, valamint a neutrínó és a proton közötti, a mágnességért felelős elektrínót. A tetra-részecskék közül ismerjük a fotont (tetra-neutrínó), az […]

Az anyag mozgásai a rendszerlogika szerint

 A következőkben az anyag mindenféle állapotának mindenféle mozgását igyekszünk rendszerbe szedve leírni és megmagyarázni a rendszerlogika eszközeinek felhasználásával. A rendszerlogikai világképben az anyag és a mozgás elválaszthatatlan egymástól. ezért különösen fontos, hogy az anyag mindenfajta állapotát, és azoknak mindenféle mozgását helyesen lássuk, és helyesen is magyarázzuk.

Újabb 3 jóslat

1) Ahogyan a Jupiter a pályáján haladva tavaly áprilisban kilépett a Nap mögül, megkezdődött a Nap egyre erősödő gerjesztése, mert a Jupiter már nem árnyékolja abból az irányból, amerre a Naprendszer a galaxisunk karjával együtt fordul és halad. Minél kevésbé árnyékolja a Napot a Jupiter, az annál erősebb gerjesztést kap. Most kezdődik a Nap szokásos […]

Hogyan mentsük meg az atomerőműveket…

… és magunkat az atomerőmű balesetek káros hatásaitól? A tűzálló agyag felhasználása az atom-erőművi balesetek káros hatásainak csökkentésére és a kiégett fűtőelemek tárolásának végleges megoldására. Az agyagok közismert tulajdonsága, hogy a szemcséik felszínén mind fizikai, mind kémiai úton atomokat és molekulákat képesek megkötni. Ezen alapul a gyógyászati felhasználásuk is. Az élő szervezetbe bekerült méreganyagokat megkötik, […]

Mire képes a morfológiai modellezés?

 A morfológiai alapú atom-, és molekula-modellezés csupán arra képes, hogy láthatóvá tegye a kémikus, a vegyész számára, hogy valójában mivel is dolgozik. Megmutatja azt is, hogy mely atomok, vagy összekapcsolódott atomcsoportok, molekulák formai allotrópjai egymásnak, tehát azt, hogy ezek kémiai viselkedésének, vagy az élő szervezetben való viselkedésüknek, szerepüknek is hasonlónak kell lennie. Azt már a […]

33 Jóslat – Következtetések a naprendszer és a Föld jövőjére

Ez az írás a „Mi történik most a világunkkal” című írásban megfogalmazott kozmológiai és kozmogóniai modell alapján ad előrejelzéseket, ha úgy tetszik, jóslatokat arra nézve, hogy mire lehet számítani abban az esetben, ha a Nap örvényrendszere valóban egy újabb anyaggyűjtési szakaszba került bele. Továbbá tartalmazza azokat a jeleket, amelyeket a jelenlegi észlelő rendszereinknek észlelniük kell, […]

A természet „szerves” molekulái: Átalakulások I.

A következőkben, a természetben előforduló két olyan molekulát modellezünk és vizsgálunk meg, amelyek az emberi szervezetbe jutva sorozatosan átalakulnak, és ennek során fejtik ki hatásukat. Az átalakulás során megdöbbentő módon, olyan fázisokon is átmennek, amelyek más, az emberi szervezetre szintén hatással levő molekulákkal mutatnak morfológiai azonosságot. Azonban nem csak morfológiai az azonosság. A hatásuk is […]

A japán atomerőmű katasztrófa margójára

 Aki személyesen megélte a csernobili atomerőmű baleset, vagy inkább katasztrófa kommunikációs mizériáját, az egy kicsit érzékenyebb a hasonló balesetek kommunikációja során tetten érhető ellentmondásokra. Én is így vagyok vele. Csernobilt Borsod megyében éltem át. A megye eléggé érintett volt a kiszóródás tekintetében. Csernobil estében már csak akkor kaptunk tájékoztatást arról, hogy mit történt, és hogy […]

Szilárdak-e a klasszikus mechanika elméleti alapjai?

A rendszer- vagy függvénylogika az elemi összefüggések logikája, ezért alkalmas minden meghatározás vagy axióma vizsgálatára, amelyben összefüggések szerepelnek. Alkalmas annak kimutatására, hogy egy meghatározásban valóban csak elemi összefüggések szerepelnek-e, vagy származékos összefüggések is. Továbbá arra is, hogy a származékos összefüggések alkalmazása nem fedett-e el valamely figyelembe nem vett elemi összefüggést. Összefoglalva: a függvénylogika segítségével kimutatható, hogy […]

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia