Újabb 3 jóslat

1) Ahogyan a Jupiter a pályáján haladva tavaly áprilisban kilépett a Nap mögül, megkezdődött a Nap egyre erősödő gerjesztése, mert a Jupiter már nem árnyékolja abból az irányból, amerre a Naprendszer a galaxisunk karjával együtt fordul és halad. Minél kevésbé árnyékolja a Napot a Jupiter, az annál erősebb gerjesztést kap. Most kezdődik a Nap szokásos aktív időszaka a 11-12 éves ciklusán belül. Az egyetlen különbség az, hogy most minden eddiginél erősebb lehet a Napot érő gerjesztés, és ráadásul állandóan erősödhet is. Ugyanakkor a Föld is előremozdult azóta a pályáján, így a Földet érő gerjesztés is egyre erősödni fog. Egyrészt a Naptól kap erősebb külső gerjesztést, amelynek a hatásai az atmoszférában jelentkeznek, másrészt pedig ugyanolyan belső gerjesztést kap, ugynabból az irányból, mint a Nap is. Ez utóbbi okozhatja a tektonikus és vulkáni aktivitás folyamatos erősödését már ebben az évben is. A Nap aktivitása más következményekkel is járhat. Nem csak a felmelegedés nőhet, hanem arra is számítani lehet, hogy az egyre hevesebbé váló napkitörések eredményeképpen egyre több helyen keletkezik zavar az elektromos és a kommunikációs hálózatokban.

Amíg a fukushimai atomerőmű balesetét nem éltük meg, addig nem is tudhattuk, hogy milyen problémákat képes okozni egy leállított atomerőmű, amikor a külső elektromos hálózatból sem kaphat energiát, hogy a hűtését működtesse. De most már tudjuk. Előre kell tehát számítanunk arra, hogy nálunk is bekövetkezhet ilyen, ha egy napkitörés(ek) okozta országos hálózat-összeomlás esetén az atomerőműveknek is le kell állniuk, hiszen nincs hova termelniük. A hálózaton keresztül viszont nem kaphatnak külső forrásból áramot a hűtéshez, mert éppen az az, ami nem működik. Kizárólag a dízel generátorokra lesznek utalva, ki tudja mennyi ideig. Van ekkora üzemanyag készletük? Van akkora generátorkapacitásuk, amivel esetleg hónapokig – a hálózat részleges helyreállításáig – kibírják? Reménykedjünk benne, hogy van. Mást nem nagyon tehetünk. És tudja valaki, hogy mennyi idő alatt lehet egy összeomlott országos hálózatot helyrehozni? Saccolok: minimum hónapok alatt. És, ha még a kommunikáció sem működik, akkor meddig tart? Fel vagyunk ilyesmire készülve? Vagy legalább gondolkodnak ilyesmin azok, akiket ezért fizetünk?

2) Amennyiben ez a napciklus tényleg hevesebb lesz minden eddiginél, akkor nem csak az elektromos, de a kommunikációs hálózatok is összeomolhatnak. Volt már rá példa. Ma már a vonalas telefonok is hálózati áramot igényelnek, nem csak telefonvonalat. Minden más hálózat (mobil, rádió) átjátszókhoz kötött, amelyek szintén áramot igényelnek. Mivel fognak kommunikálni azok, akiknek muszáj, mert ha nem, akkor katasztrófák sorozata történhet? Van olyan tartalék rendszerünk, amellyel mondjuk, üzemanyagot lehet rendelni az atomerőművek hűtését ellátó generátorokhoz? Reménykedjünk benne, hogy van. Én nem tudok róla. Arról nem is beszélve, hogy elkényelmesedett nemzedékeink mennyi időt bírnának ki áram nélkül. Különösen a városlakók. Bele se merek gondolni. És ha közben beköszönt a tél? Azt hogyan éljük túl? Pedig még katasztrófáról szó sincs.

3) Annak, hogy valóban egy anyaggyűjtési periódusba léphetett-e a naprendszer, amelyben a rendszer erős külső gerjesztést kap, tőlünk távolabb, a naprendszer külső régióiban előbb fognak mutatkozni a jelei, mint a Földön. Mindenféle anomáliák jelentkezhetnek az óriásbolygók környékén, a holdjaikon és a gyűrűiken. Érdemes lesz ezeket figyelemmel kísérni, mert jó indikátorai lehetnek annak, hogy ténylegesen történik-e valami soha nem látott a naprendszerrel. Milyen jelenségekre lehet számítani az üstökösök pályájának már említett megváltozásán kívül?

Például: hosszú repedések jelenhetnek meg az óriásbolygók szilárd holdjainak felszínén; a Szaturnusz gyűrűinek szerkezete teljesen megváltozhat; egyes holdakon erős vulkáni tevékenység indulhat meg; a jeges holdakon a jégfelszín különös jelenségeket mutathat; az óriásbolygók légköre soha nem látott jelenségeket produkálhat; az aszteroidák felszínéről csóvák, gáz és porkilövellések indulhatnak, stb. Nem kizárt, hogy még a bolygók keringési pályája és keringési ideje is érzékelhetően megváltozik.

Jobban tesszük, ha odafigyelünk az ilyen jelekre. És jobban tesszük, ha összességében, egy jelenség részeként értékeljük az anomáliákat, nem pedig egyedi esetekként, hogy felkészülhessünk a Földön ekkor már elkerülhetetlenül bekövetkező hatásokra is. Ne reménykedjünk, hogy minket elkerülhet valahogy a hatás. A Csendes óceán körül a tűzgyűrű máris aktivizálódott. A Földrengések már a Kuril szigetektől Új Zélandig terjednek, és naponta nő a számuk. Ugyanez már elkezdődött az óceán túlpartján is. Valószínűleg nem lesznek erősebbek a földrengések, mert a lemezek mozgása már beindult, nem akadozik. De nem is maradnak abba mindaddig, amíg a Föld meg nem „hízik” annyira, hogy új, puha óceánfenéki kéreg szülessen a szárazföldi és az óceáni kéreglemezek között.

 

 
Hozzászólhat, vagy hivatkozhat erre a bejegyzésre.

Szóljon hozzá!

*

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia