Téma: 
Címkék: 
A történetírás neveken alapul. Népek, uralkodók, országok és városok nevén. A történelem meghamisításához ezért elsősorban a nevekkel kell manipulálni. Egyeseket elhallgatni, egyeseknek az írását megváltoztatni, újakat kitalálni, duplikálni lehet őket, és a múlt már meg is változott. Legalábbis az írott múlt. Erre mutatunk be egy hazai példát.
Nem mindenki tudja, hogy Esztergom a középkorban a mai formájában még nem létezett. A területén az ókortól kezdve a következő települések léteztek, koronként más-más néven. De nekünk csak Esztergomról, latin nevén Strigoniumról szólnak a történetek. A hely más, korábbi neveihez más törtenetek fűződnek, amit veletlenül sem társítanak Esztergomhoz. Lássuk hát ezeket a neveket is.
A római kor előtt:
Az itt élő kelták a mai Esztergom Királyi városnak nevezett városrészét Sicambriának nevezték. A várhegyen levő földvárat pedig Menedéknek hívták a saját nyelvükön.
A római korban:
A római kereskedők a keltákkal együtt laktak itt. Sicambriát a rómaiak Herculiának hívták a hegy alatt fakadó hévizek táplálta hévíztó köré épült fürdőváros miatt. (Hercules náluk a hőforrások védnöke volt) A hegyen levő kelta földvárat ők Salvának, azaz menedéknek nevezték. A név valószínűleg a kelta menedék szó latinra fordításával jött létre. A Menedékhez címzett római útállomást (fogadót) a közelben Salva mansióként említik a római utikalauzok.
A hun korban:
Atilla király a krónika szerint Sicambriát falakkal vetette körül, és saját nevéről, Atilla király városának neveztette. A németek ajkán ez Etzelburg, Ecilburg volt. Atilla azonban nem a városban lakott. Fapalotája valószínűleg a várhegyen lévő kelta földvárban állt. Atilla távollétében ott testvére és uralkodótársa, Buda lakott, ezért azt nevezték akkor Budának. Az volt Buda vára, de nem Buda városa.
Az Árpád korban:
Atilla király városát, Sicambriát, akkor már egyszerűen csak Királyi városnak nevezték. A hegyi várat pedig Budának. A vár alatt, a duna partján akkor még nem volt város. Ott volt a Kisduna védett, télen sem befagyó kikötője, a halászok híres vizafogó helye, amit a Dunán járó (később itt letelepült) flamand és vallon kereskedők a saját nyelvükön Esturgeonnak, azaz vizának neveztek. Ebből, a magyar nép számára értelmetlen névből alakult ki Esztergom (előbb talán Eszterdomb alakban?) későbbi neve. Aki a Dunán érkezett a királyságba, az Esztergomba érkezett meg, ezt a nevet ismerte, mert ott volt a kikötő. Ott kellett az áruját elvámoltatnia. Mellette pedig a királyság fő városai, a Királyi Város és Buda. Budán az első királyaink, Géza király, majd a fia István Atilla fapalotája helyén kőpalotát építettek. A hévíztó körüli települést, a korábbi Herculiát Hévíz falunak hívták.
A tatárjárás után:
A felégetett Királyi Város megmaradt lakóit a király felköltöztette a várhegyre. A saját hegyi palotáját pedig átengedte az érseknek. Ő maga az újjáépült királyi városban építtetett magának palotát (Zéniapalotája neven szerepel) amely mellé már csak az udvarnokok és a latinok települhettek. Csak jóval később engedte meg a király az érseknek, hogy a vár alatti Vizaváros (Esturgeon halászfalu és kikötő) helyén érseki várost építsen. Attól kezdve Esztergomot Érseki városnak is nevezték. A fehér kövekből épült tornyos hegyi palotát pedig Fehérnek (Alba), Fehér várnak is nevezték, mert már nem az volt Buda, a király székhelye. Fehérvár városa azonban nem ott volt. Az érseki várossal szemben, a mai Prímás szigeten akkor még nagy apácakolostor állt, ahol a király lánya is nevelkedett. A szigetet Buda környéki, vagy Nagysziget néven ismerték. Az oklevelekben ezeken a neveken szerepel. A kolostor körül népes település is volt a nagy sírszámú temető tanúsága szerint.
Az Árpád kor végén:
A Királyi Város továbbra is királyi város, de nem Buda városa. Esztergom szabad királyi városa a hegy alatt az Érseki város, amit a magyarok Újvárosnak, az ott letelepedett németek miatt pedig Német városnak is neveznek. A Dunán járó német kereskedők és a helyi németek a várost Wiener Neustadtnak, azaz magyarul Újbécsnek is nevezik. Buda azonban már nem itt van akkor. IV. Béla király elkezdi kiépíteni az új királyi központot a gazdag kereskedőváros, Pest németek lakta városrésze, Ofen feletti sziklás hegyi platón. Eredetileg a várat a Pesti Újhegy, vagy másképpen az Újpesti hegy váraként ismerik. Az lesz majd az Új- vagy Nagy Buda, amikor a király oda költözik. A király a lányának a mai Margit szigeten új apácakolostort építtet. A király elköltözésével megindul az Esztergom környéki egyházi birtokok cseréje Újbuda környéki birtokokra. Ezek az oklevelekben jól tetten érhetők.
A török korban:
Az Esztergom név megmarad, de a Királyi város a hadi metszeteken már Rácváros néven jelenik meg, mert a törökkel érkező rácok lakják. Esztergom név alatt már a fallal körülvett Érseki várost, és a felette levő hegyi várat és palotát, kolostort és templomegyütteseket is értik. A Fehérvár és a Buda név eltűnik Esztergom környékéről. Az Újváros, Német város elnevezés még néha feltűnik a metszeteken.
Az ország valamikori királyi székhelyének, fővárosának történelmi nevei a környékbeli települések Esztergom név alatt való egyesítésével mind az ismeretlenség homályába merültek.
Ha ez egy tudományos fantasztikus iradalmi mű lenne, azt mondanám jó. Van fantáziája az írónak. De mint történetírás tele van valótlan, bizonyíthatatlan állítással, meg olyan állításokkal amiket egyenesen cáfolni lehet. Semmi bizonyíték nincs arra nézve hogy Vizivárost valaha is Vizavárosnak nevezték volna, és ebből képzett vallon esturgeon szóból eredne a város neve. Viziváros neve a víz szóból ered, bizonyíték erre a város latin neve: Civitas Aquatica. Egyébként Esztergom neve jóval korábbi eredetű, és a királyi város megnevezése. Buda nevű település, vagy ilyen nevű vár pedig sosem létezett sem Esztergomban, sem máshol a Dunakanyarban. Ezt az elgondolást oklevelek, határjárások, térképi ábrázolások, törökkori útleírások egyértelműen cáfolják. Amúgy pedig Buda miért rendezte volna be székhelyét Attila városában annak távolléte alatt? Hajléktalan volt? Dehogy. Budát azért hívják Budának (Vetus Buda) mert Buda székhelye volt. Mint ahogy Árpád Kurszánnak adta a Dunántúl elfoglalása után. Attila városa Budával való azonosítása Anonymusnál jelenik meg, aki elmondja hogy politikai felkérésre írta a művét, melyhez valami miatt a saját nevét sem adta. Ugyanis III. Bélát követő uralkodó idején merült fel a királyi székhely Budára való költöztetése. Meg kellett magyarázni hogy miért éppen Buda. Amúgy meg szembetűnő különbség van Anonymus és Kézai krónikája között annál a résznél amikor a Pannóniába való átkelést írja le. A legutóbbi idők Visegrád Sibrik dombon végzett ásatásai Kézai verzióját látszanak alátámasztani. Tehát nagyon valószínű hogy Attila városa a Dunakanyarban, Esztergomban vagy környékén volt de semmi esetre sem hívták Budának. Esztergom neve egyébként avarkori eredetű, Lepold Antal szerint a német Osterringun névből ered, más elmélet szerint hasonlóan a Dunakanyar többi településeihez, szláv eredetű. Itt vissza is utalnék a Sibrik dombra és Kézaira.
[Reply]
Eördögh Árpád Reply:
2022. május 25. at 18:42
Kedves Kommentelő! Ha nem tudnám én is ugyanazt, amit ön itt nekem idézget mások írásából, akkor talán el is fogadnám az észrevételeit. Azonban néhány dolgot úgy tűnik, nem vett észre. 1) Ezen a lapon nem véleményeket ütköztetünk, és elmélkedünk arról, hogy kinek lehetett igaza, hanem magunk kutatunk, és megállapításainkat közzétesszük. Néha tévedünk, akkor korrigálunk. 2) Nem csak ortodox módszereket használunk, hanem másfajtákat is, amit nem mindenki ért meg. Nem baj, nem azoknak írjuk, akik nem értik, hanem azoknak, akik igen. Megértve a lényeget, esetleg hozzá is tudnak tenni valamit. 3) A kutatásunk során számtalanszor ütközünk olyan ellentmondásba, ami azért állt elő, mert a történetet meghamisítva írták le. Erre több történész és régész is rájött már előttünk, nem újdonság. Aki azonban ezt nem tudja, nem érti, hogy a forrásra való hivatkozása miért nem ér semmit, miért nem elfogadható. Azért, mert hamis. Amikre ön hivatkozik, szinte mind ilyenek. 4) Valószínűleg elkerülte a figyelmét az a tény, hogy az ön által hivatkozott szaktekintélyek állításait semmi, az ég világon semmi nem bizonyítja. Hacsak az nem, hogy sokan elhiszik. Bizony azok is mind vélekedések, úgyhogy ha a mi alátámasztott állításunkat ennél kicsit többre tartjuk, ne rójon meg érte. 5) Végezetül: egy, a hivatalos történetírás szerint 4-5. századi eseményeknél és neveknél 18-19. századi forrásokra hivatkozni nem bizonyíték.
[Reply]