Részekből az Egész: Az okkult szövegek más nézőpontból. A Tabula Smaragdina, azaz a Smaragdtábla, ez a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított 11 mondat valójában a Mikrokozmosznak, a Príma Matériának, és Kvinteszenciának is nevezett Bölcsek Kövéről szól. Ha ezzel a ténnyel az elolvasása előtt tisztában vagyunk, akkor az „okkult” szöveg egyáltalán nem okkult, hanem szó szerint (nem szimbolikusan) […]
A szerző összes bejegyzése
2011. december 2.
Tabula Smaragdina – a Smaragtábla
Téma: Kozmológia 
Címkék: bölcsek köve, Hermész Triszmegisztosz, kvinteszencia, mikrokozmosz, Nostradamus, ősanyag, őselem, ötödik elem, Paracelsus, príma matéria, prófécia, smaragdtábla, VITRIOL
Címkék: bölcsek köve, Hermész Triszmegisztosz, kvinteszencia, mikrokozmosz, Nostradamus, ősanyag, őselem, ötödik elem, Paracelsus, príma matéria, prófécia, smaragdtábla, VITRIOL2011. december 2.
A kincsesbarlang meséje
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer két szomszédváros. Az egyikben elméleti tudósok éltek, a másikban gyakorlati tudósok. A tudósok és a mérnökök szinte semmiben sem értettek egyet. Mindkettő a maga igazát vélte az egyedül üdvözítőnek, a maga módszereit az egyedül követendőnek, és a maga világképét az egyedül helyesnek.
2011. december 1.
A félreértett idő – Gondolatok és elmélkedések az időről
A rendszerlogikai világképben rendszerint nem foglalkozunk képzetes, nem létező dolgokkal. Azonban azokkal kénytelenek vagyunk foglalkozni, amelyekkel a tudomány (a matematika) valós dologként számol az elfogadott (tudományos) világkép jelenségeinek magyarázatában. Az egyik ilyen képzetes dolog az idő, amelyről a következőkben bemutatunk néhány rendszerlogikai gondolatsort különböző nézőpontokból és különböző megközelítésben.
2011. november 28.
A félreértett anyag
Téma: Morfológia Címkék: alaptalan feltételezés, anyagfajták, anyagmentes tér, dimenziók, egyidejűség, elektrínó éter, elektron éter, elemi félreértés, foton éter, hatókör, hatótávolság, hűlés anyagkeletkeztető hatása, kiterjedés nélküli, kötéshossz, kötési szög, kötési távolság, kristályrács, kristályszerkezetek osztályozása, legsűrűbb anyag, logika útja, mezon éter, mikro-anyag, nano-anyag, neutrínó éter, neutronanyag, omogén ősatom szilárdtest, pontszerű, rács-szerkezet, rendszerlogikai összefüggés, szűretlen áramlás, szűrőképesség, távolhatás, tetra-mezon, tudományos világkép
Címkék: alaptalan feltételezés, anyagfajták, anyagmentes tér, dimenziók, egyidejűség, elektrínó éter, elektron éter, elemi félreértés, foton éter, hatókör, hatótávolság, hűlés anyagkeletkeztető hatása, kiterjedés nélküli, kötéshossz, kötési szög, kötési távolság, kristályrács, kristályszerkezetek osztályozása, legsűrűbb anyag, logika útja, mezon éter, mikro-anyag, nano-anyag, neutrínó éter, neutronanyag, omogén ősatom szilárdtest, pontszerű, rács-szerkezet, rendszerlogikai összefüggés, szűretlen áramlás, szűrőképesség, távolhatás, tetra-mezon, tudományos világképEbben az írásban az anyagnak azokkal a tulajdonságaival, és azoknak a hatásaival foglalkozunk, amelyeket a korábbi írásokban nem tárgyaltunk. Az anyagnak, mint közegnek a mozgásait az „Anyag mozgásai a rendszerlogika szerint” című írás részletesen taglalja, az anyagot alkotó részecskék sorozatát pedig a „Mi történik most a Földünkkel” című írásból már megismerhettük. Az anyag elidegeníthetetlen tulajdonságai közül a […]
2011. november 20.
A félreértett energia
Téma: Morfológia Címkék: általános leépülési irány, általános leépülési tendencia, deformációs pulzáció, hatásegyenérték, ködkamra, lendkerék, lendület, megmaradó mennyiség, mozgásmegmaradás, önálló entitás, ritka kölcsönhatás, térfogatkiszorítás, végsebesség
Címkék: általános leépülési irány, általános leépülési tendencia, deformációs pulzáció, hatásegyenérték, ködkamra, lendkerék, lendület, megmaradó mennyiség, mozgásmegmaradás, önálló entitás, ritka kölcsönhatás, térfogatkiszorítás, végsebességBármennyire is szeretnénk most továbblépni a Föld félreértett működéseinek (kétkörös hőcserélő) bemutatásában, addig nem tudjuk ezt megtenni, amíg az anyag és az energia mibenlétét előbb nem tisztázzuk, mert másképpen a felvázolt folyamatok nem lesznek érthetők. Ezért ebben az írásban a félreértett energia mibenlétével, az anyag valós mozgásaival fogunk foglalkozni, a következőben pedig magával az anyaggal.
2011. november 14.
Félreértett Föld – A gömbvulkán
Az előző részben azt néztük meg, hogy mi fakad abból, hogy a Föld egy hatalmas tömegű pörgettyű. De csak arról az oldalról néztük meg, hogy ennek mi a következménye az anyagnak a Föld belsejében való viselkedésére. Az még hátravan, hogy körüljárjuk: ennek mi a következménye a Föld mozgására. Erről azonban később lesz szó, amikor kitekintünk […]
2011. november 9.
A félreértett bolygó – Az óriás pörgettyű
Téma: Kísérletek Címkék: dupla giroszkóp, elektronhiány, félreértett Föld, forgó folyadékgömb, forgó mágnes, gáznemű közeg, gömbhéj-test, gömbvulkán, gravitációs áramlás, gravitációs nyomás, héjtest, hőcserélő, lemeztektonika, pörgettyű, precesszió, szabadságfok, trükk, vasmag, virtuális tengely
Címkék: dupla giroszkóp, elektronhiány, félreértett Föld, forgó folyadékgömb, forgó mágnes, gáznemű közeg, gömbhéj-test, gömbvulkán, gravitációs áramlás, gravitációs nyomás, héjtest, hőcserélő, lemeztektonika, pörgettyű, precesszió, szabadságfok, trükk, vasmag, virtuális tengelyEzzel az írással egy sorozatot indítunk. Minden írás valamilyen félreértett jelenséget vagy dolgot tárgyal a rendszerlogika és a morfológia segítségével kiválasztott helyes nézőpontból. Továbbá, közérthetően, titkok és hókuszpókuszok nélkül megmagyarázza, hogy valójában mi micsoda, és mi is történik. Elsőnek a bolygónkat, a Földet választottuk, amelyről több írás is fog szólni. Ez közülük az első.
2011. július 1.
A fizika legfurcsább kísérlete
Téma: Kísérletek Címkék: bizmut izotóp, cinkszulfid, legfircsább kísérlet, polónium 214 izotóp, radongáz, Rutherford kísérlet
Címkék: bizmut izotóp, cinkszulfid, legfircsább kísérlet, polónium 214 izotóp, radongáz, Rutherford kísérletA Szilárdak-e a fizika kísérleti alapjai? című bejegyzésben már foglalkoztunk egyszer az atomszerkezeti modellt megalapozó Rutherford kísérlettel, és megállapítottuk, hogy a kísérlet egyrészt alkalmatlan a cél megállapítására, másrészt pedig érvénytelen következtetéseket vontak le belőle. A kísérlet azonban még ennél is furcsább, amire nemrégiben hívták fel a figyelmemet. Fel sem mertem tételezni, hogy a kísérletet kigondolók […]
2011. június 8.
33 Jóslat újra
Aktualitása miatt kicsit kibővítve megismételjük a jóslatokat. Ez az írás a „Mi történik most a világunkkal” című írásban megfogalmazott kozmológiai és kozmogóniai modell alapján ad előrejelzéseket, ha úgy tetszik, jóslatokat arra nézve, hogy mire lehet számítani abban az esetben, ha a Nap örvényrendszere valóban egy újabb anyaggyűjtési szakaszba került bele. Továbbá tartalmazza azokat a jeleket, […]
2011. május 21.
Szilárdak-e a fizika kísérleti alapjai?
Téma: Kísérletek, Morfológia Címkék: AK-47 géppisztoly, Cavendish kísérlet, Doppler, elektronfelhő, fénydoppler, gravitációs lencsehatás, hangdoppler, időparadoxon, ikerparadoxon, lyukkamera, mechanikus ütemadó, Michelson - Morley kísérlet, osztható atom, réskísérlet
Címkék: AK-47 géppisztoly, Cavendish kísérlet, Doppler, elektronfelhő, fénydoppler, gravitációs lencsehatás, hangdoppler, időparadoxon, ikerparadoxon, lyukkamera, mechanikus ütemadó, Michelson - Morley kísérlet, osztható atom, réskísérletAmint azt a rendszerlogika oldalon már kifejtettük, ugyanazokból a tapasztalati tényekből más következtetési rendszer alkalmazásával más következtetésekre lehet jutni. Sokszor olyanokra, amelyek kétségessé teszik a tudományban alkalmazott formális és szimbolikus következtetési rendszerekkel kialakított következtetések valóságalapját. A fentiekre figyelemmel, a logikával élő embernek sajnálattal kell megállapítania, hogy a tudomány mai állását többnyire érvénytelen kísérletek eredményei és logikailag […]