A szerző összes bejegyzése

A rendszerszemléletről

A természetben nincsen semmi, ami ne lenne megérthető. Legfeljebb a magyarázatuk érthetetlen. A rendszerszemléletű vizsgálódás ezt küszöböli ki. 

Hol lehetett az eredeti Buda? 1

Ez az írás a „Hol lehetett az eredeti Buda?” című YouTube videókon látható előadás első részének kiegészítő szövege. Az eredeti Budát sokan keresik. Igaz, különféle nevek alatt, mint Veteri Buda, Buda Vetus, Óbuda, Alt Ofen vagy Ősbuda. Egész honlapok foglalkoznak a kérdéssel, és se szeri se száma a témával foglalkozó fórumoknak. Mi most ehhez a […]

A Thomson-Lenz ágyú lehetséges kísérleti alkalmazásai

Az eszköz alapesetben általában egy szigetelő alaplapra állított 600-1200 menetszámú tekercsből, és a közepén keresztülmenő, belőle függőlegesen kiálló tömör nyitott vasmagból áll. Azaz nem más, mint egy elektromágnes. A tekercs hálózati feszültségre van kötve, amelyet egy nyomógombbal zárhatunk. Az eszköz alapműködése során a következő jelenség jön létre: a nagy menetszámú tekercs belsejébe helyezett nyitott vasmagra ráhúzott […]

A félreismert elektromosság – Elektrosztatika II

Az első részben a valóság szemüvegén keresztül ismertünk meg sok olyan elektrosztatikai jelenséget, amelyek alapján a tudományosan elfogadott magyarázatoknál tisztább képet kaphattunk a jelenség mibenlétéről. Sok félreértést sikerült tisztázni, és megfogalmaztuk az elektrosztatika valós jelenségeit, és feltártuk a mögöttes okokat is. Ebben a részben folytatjuk a jelenségek ismertetését, és ezek alapján magyarázatot találunk olyan földi […]

Alfa-részecske mikroszkóp

Úgy tűnik, hogy a tetrarészecskékkel történő képalkotásról írottak (lásd korábbi írásunkat) egy lépést tettek előre a gyakorlati megvalósítás útján. Elkészült az ott még csak elviekben tárgyalt alfa-részecske mikroszkóp megvalósításra alkalmas leírása, és megtörtént a szabadalmi bejelentés is. Innentől kezdve már csak idő kérdése, hogy ez a forradalmi újdonság lökést adjon a jelenleg stagnáló tudományos alapkutatásoknak.

A félreismert elektromosság – elektrosztatika I.

Az elektron, az a részecske, amelynek mozgásához minden elektromos jelenség kötődik, a rendszerlogikai világképben is létező részecske, amelyet négy elektrínó alkot térbeli tetraéder formában összeállva. Az elektron nem áthatoló, közegalkotó részecske, amely az olyan tetra-részecskék közé tartozik, mint amilyen az Alfa részecske, vagy a foton is. Az elektromosság kifejezés a rendszerlogikában szintén értelmezhető, mint az elektron […]

A félreértett mágnesség III

Az eddig tárgyalt mágneses jelenségekben, ideértve a mágneses szupravezetést, avagy szupramágnességet is, az elektromosság, az elektronok beláthatóan semmilyen szerepet nem játszottak, és ilyen szerepük fel sem vetődhetett. Azt a félreértést azonban, hogy az elektromágnességnek nevezett jelenségcsoportban sem úgy működik az elektromosság és a mágnesség kölcsönhatása, ahogyan a matefizika eddig elképzelte, még tisztázni kell. Ezért innentől rövidre […]

A félreértett mágnesség II

Ebben, és az ezt követő írásokban tovább folytatjuk a mágnesség kevésbé, vagy még egyáltalán nem ismert jelenségeinek tárgyalását. Ennek során eljutunk oda, hogy felismerjük: a mágnesség sem önálló jelenség. Felismerjük azt is, hogy az elektromágnesség mégiscsak létezik, de a kifejezés csak azt a jelenségcsoportot takarja, amikor a mágnesség elektromos jelenségeket generál. A mágnes-elektromosság kifejezés pedig […]

A félreértett mágnes 1

Ebben az írásban megkíséreljük bemutatni a Föld egyik legnehezebben megérthető, és legtöbbet vitatott jelenségét, a mágnesességet, és a Föld mágneses terét. Azt ugyanis mindannyian jól ismerjük a közvetlenül megtapasztalható tényekből, hogy a Földnek van mágneses tere, és azt is, hogy a természetben máshol is jönnek létre mágneses jelenségek. És éppen ezek a legkevésbé megmagyarázhatók azokkal […]

A félreértett szupravezetés – a matefizika egyik áldozata

Az elektromosság és a mágnesség tárgyalásának bevezetőjeként tesszük közzé elsőként ezt az írást. Egyrészt azt kívánjuk vele kimutatni, hogy az elektromosság és a mágnesség két különálló, egymással alapjaiban össze nem függő jelenség, amelyek képesek egymásra hatni, tehát az olyan állatfajta, mint az elektromágnesség a valóságban nem létezik. Másrészt azt szeretnénk bemutatni, hogy egy kísérlet, amelyet […]

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia