A következőkben az anyag mindenféle állapotának mindenféle mozgását igyekszünk rendszerbe szedve leírni és megmagyarázni a rendszerlogika eszközeinek felhasználásával. A rendszerlogikai világképben az anyag és a mozgás elválaszthatatlan egymástól. ezért különösen fontos, hogy az anyag mindenfajta állapotát, és azoknak mindenféle mozgását helyesen lássuk, és helyesen is magyarázzuk.
A(z) ‘kölcsönhatás’ címkével megjelölt bejegyzések
2011. május 8.
Az anyag mozgásai a rendszerlogika szerint
Téma: Kozmológia 
Címkék: csodák palotája, egyensúlyi pálya, fázisállapot, forgás, füstkarika, hatóképesség, hőmérsékleti gerjesztés, keringés, kölcsönhatás, közegállapot, literjedt testek, lüktetés, optikai eszköz, örvénygyűrű, perdület, pulzáció, rendszerlogikai világkép, rés, spirális áramlás, sugárzás, szabad úthossz, szoliton, távolságtartó erő, tetra-részecske
Címkék: csodák palotája, egyensúlyi pálya, fázisállapot, forgás, füstkarika, hatóképesség, hőmérsékleti gerjesztés, keringés, kölcsönhatás, közegállapot, literjedt testek, lüktetés, optikai eszköz, örvénygyűrű, perdület, pulzáció, rendszerlogikai világkép, rés, spirális áramlás, sugárzás, szabad úthossz, szoliton, távolságtartó erő, tetra-részecske2011. március 20.
Szilárdak-e a klasszikus mechanika elméleti alapjai?
Téma: Gravitáció Címkék: axióma, centrifugális, centripetális, diferentia specifica, ellenállás, formalizált fogalom, genus proximum, gravitáció, implicit ismeret, kölcsönhatás, látszólagos, logikai ugrás, meghatározás, mozgásmennyiség, Newton, nyugalmi állapot, principia, relatív, szöveges függvény, szubjektív, tehetetlenség
Címkék: axióma, centrifugális, centripetális, diferentia specifica, ellenállás, formalizált fogalom, genus proximum, gravitáció, implicit ismeret, kölcsönhatás, látszólagos, logikai ugrás, meghatározás, mozgásmennyiség, Newton, nyugalmi állapot, principia, relatív, szöveges függvény, szubjektív, tehetetlenségA rendszer- vagy függvénylogika az elemi összefüggések logikája, ezért alkalmas minden meghatározás vagy axióma vizsgálatára, amelyben összefüggések szerepelnek. Alkalmas annak kimutatására, hogy egy meghatározásban valóban csak elemi összefüggések szerepelnek-e, vagy származékos összefüggések is. Továbbá arra is, hogy a származékos összefüggések alkalmazása nem fedett-e el valamely figyelembe nem vett elemi összefüggést. Összefoglalva: a függvénylogika segítségével kimutatható, hogy […]