Egy kijelentés, ami akár a honlap mottója is lehetne: A valóság mindig a szemünk előtt van, csak nem tanultuk meg meglátni. Helyesebben elfelejtettük a valóságlátás képességét. Ez a képesség az, amit harmadik szemnek neveznek, és önállóan szervként hiábavalóan keresnek. Ez a képesség az, amit elvesztettünk, mert a valóságot 2000 éve elfedi előlünk a valóságként tanított látszat. […]
A(z) ‘Kísérletek’ témában megjelent bejegyzések
Félreértett Föld: A félreértett légkör
Egyes tudományterületek kutatói gyakran és előszeretettel hangoztatják: munkájuk nem más, mint nyomozó munka. Nyomozóként határozottan állíthatom, hogy ha így is van, azt olyan nyomozók folytatják, akik tettest még soha nem fogtak. Eredményeiket elnézve, nincs olyan ügyész, aki a teóriájuk bármelyikével oda merne állni egy bíróság elé. Mindez persze nem a munkájukat minősíti, mert nem az, […]
A félreértett folyadékok
Ebben a rövid kis írásban szeretnénk bemutatni két, rendkívül kiterjedt területet érintő félreértést, amely közkeletű, és a tudományos ismeretterjesztő filmek közkedvelt bemutató témája, mint a tudomány nagy sikere. Előrebocsátva: a félreértés érinti a nyomás mibenlétét a különböző közegállapotú anyagokban, a gyémánt keletkezésének elméletét, a folyadékok jellemzőit, szerkezetét, a szilárd testek mozgását folyadékokban, a kitérési tehetetlenséget, […]
A félreértett bolygó – Az óriás pörgettyű
Ezzel az írással egy sorozatot indítunk. Minden írás valamilyen félreértett jelenséget vagy dolgot tárgyal a rendszerlogika és a morfológia segítségével kiválasztott helyes nézőpontból. Továbbá, közérthetően, titkok és hókuszpókuszok nélkül megmagyarázza, hogy valójában mi micsoda, és mi is történik. Elsőnek a bolygónkat, a Földet választottuk, amelyről több írás is fog szólni. Ez közülük az első.
A fizika legfurcsább kísérlete
A Szilárdak-e a fizika kísérleti alapjai? című bejegyzésben már foglalkoztunk egyszer az atomszerkezeti modellt megalapozó Rutherford kísérlettel, és megállapítottuk, hogy a kísérlet egyrészt alkalmatlan a cél megállapítására, másrészt pedig érvénytelen következtetéseket vontak le belőle. A kísérlet azonban még ennél is furcsább, amire nemrégiben hívták fel a figyelmemet. Fel sem mertem tételezni, hogy a kísérletet kigondolók […]
Szilárdak-e a fizika kísérleti alapjai?
Amint azt a rendszerlogika oldalon már kifejtettük, ugyanazokból a tapasztalati tényekből más következtetési rendszer alkalmazásával más következtetésekre lehet jutni. Sokszor olyanokra, amelyek kétségessé teszik a tudományban alkalmazott formális és szimbolikus következtetési rendszerekkel kialakított következtetések valóságalapját. A fentiekre figyelemmel, a logikával élő embernek sajnálattal kell megállapítania, hogy a tudomány mai állását többnyire érvénytelen kísérletek eredményei és logikailag […]
Képalkotás tetra-részecskékkel
A rendszerlogikai alapú világképben a részecskék gömbrészecskékre és tetra-részecskékre oszthatók, és nagyság szerint növekvő, periodikus sorozatot alkotnak. A gömbrészecskék közül már ismerjük a neutrínót, a protont és a neutront. Még nem fedeztük fel az ősatomot, valamint a neutrínó és a proton közötti, a mágnességért felelős elektrínót. A tetra-részecskék közül ismerjük a fotont (tetra-neutrínó), az […]
Hogyan mentsük meg az atomerőműveket…
… és magunkat az atomerőmű balesetek káros hatásaitól? A tűzálló agyag felhasználása az atom-erőművi balesetek káros hatásainak csökkentésére és a kiégett fűtőelemek tárolásának végleges megoldására. Az agyagok közismert tulajdonsága, hogy a szemcséik felszínén mind fizikai, mind kémiai úton atomokat és molekulákat képesek megkötni. Ezen alapul a gyógyászati felhasználásuk is. Az élő szervezetbe bekerült méreganyagokat megkötik, […]