Egy kijelentés, ami akár a honlap mottója is lehetne: A valóság mindig a szemünk előtt van, csak nem tanultuk meg meglátni. Helyesebben elfelejtettük a valóságlátás képességét. Ez a képesség az, amit harmadik szemnek neveznek, és önállóan szervként hiábavalóan keresnek. Ez a képesség az, amit elvesztettünk, mert a valóságot 2000 éve elfedi előlünk a valóságként tanított látszat. […]
A(z) ‘Gravitáció’ témában megjelent bejegyzések
2012. december 1.
Növekszik a Hold gravitációja? A valóság egy újabb szeletének félreértése.
Téma: Gravitáció, Kísérletek 
Címkék: a Hold gravitációja, Apollo 15, Apolló tudományos program, David Scott, ejtési kísérlet, empirikus módszer, Galilei teóriája, gravitációs gyorsulás, harmadik szem, kalapács és toll, közvetlen mérés, misztikus gravitációs állandó, összehasonlító mérés, spekulatív gravitáció, szabadesés, szentségtörés, valóságlátás
Címkék: a Hold gravitációja, Apollo 15, Apolló tudományos program, David Scott, ejtési kísérlet, empirikus módszer, Galilei teóriája, gravitációs gyorsulás, harmadik szem, kalapács és toll, közvetlen mérés, misztikus gravitációs állandó, összehasonlító mérés, spekulatív gravitáció, szabadesés, szentségtörés, valóságlátás2012. június 18.
A félreértett gravitációhoz
A beérkezett észrevételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a gravitáció jelenségét a megszokottól eltérő módon, egy áthatoló részecskékből álló közeg áramlásának, az áramlás sodrásának tekinteni nem egyszerű dolog. Részben ezért is folytatjuk a tervezettől eltérően sokkal hamarabb a félreértett gravitáció sorozatot.
2012. június 16.
A tudomány védelmében
Téma: Gravitáció, Morfológia Címkék: elektronmikroszkóp, felismerés, fúzió, képalkotás, kvantum, maghasadás, repedés a Merkúron, sorletapogatás, új világkép
Címkék: elektronmikroszkóp, felismerés, fúzió, képalkotás, kvantum, maghasadás, repedés a Merkúron, sorletapogatás, új világképAki az eddigi írásainkat olvasva netán arra a következtetésre jutott, hogy a célunk a tudomány eredményeinek a megkérdőjelezése, megtámadása lenne, az téved. Ez csak a látszat. Pusztán arról van szó, hogy a tudomány egyes eredményeinek magyarázatával kapcsolatosan kétségeink támadtak, egyes területeken hiányokat, máshol pedig a fejlődés nem ritkán több évtizedes hiányát észleljük. Ezért új látószögből, és […]
2012. június 11.
A félreértett vonzás – a félreértett gravitáció
Téma: Gravitáció Címkék: áramlási gyorsulás, első stacionárius gömbhéj, erőátvitel, geoszinkron pálya, gömblencse, gravitáció hatóköre, gravitációs árnyékolás, gravitációs buborékzóna, gravitációs fókusz, gravitációs fókuszálás, gravitációs optika, gravitációs részecskeáram, gravitációs végsebesség, hatás-ellenhatás félreértése, kiterjedt sugárforrás, legnagyobb felület, második stacionárius gömbhéj, optikai geometria, téridő-görbület
Címkék: áramlási gyorsulás, első stacionárius gömbhéj, erőátvitel, geoszinkron pálya, gömblencse, gravitáció hatóköre, gravitációs árnyékolás, gravitációs buborékzóna, gravitációs fókusz, gravitációs fókuszálás, gravitációs optika, gravitációs részecskeáram, gravitációs végsebesség, hatás-ellenhatás félreértése, kiterjedt sugárforrás, legnagyobb felület, második stacionárius gömbhéj, optikai geometria, téridő-görbületA gravitációként ismert jelenségről több írás is fog szólni, mert amellett, hogy a dinamikus Univerzumot létrehozó közegek egyik alapjelensége, számtalan olyan aspektusa van, amelyek egyetlen írásban igen nehezen lenne összefoglalható úgy, hogy ne terelje el a figyelmet a jelenség lényegéről. Ezek így egy sorozatot fognak alkotni a sorozaton belül. Ebben az írásban a gravitáció mibenlétét, […]
2011. március 20.
Szilárdak-e a klasszikus mechanika elméleti alapjai?
Téma: Gravitáció Címkék: axióma, centrifugális, centripetális, diferentia specifica, ellenállás, formalizált fogalom, genus proximum, gravitáció, implicit ismeret, kölcsönhatás, látszólagos, logikai ugrás, meghatározás, mozgásmennyiség, Newton, nyugalmi állapot, principia, relatív, szöveges függvény, szubjektív, tehetetlenség
Címkék: axióma, centrifugális, centripetális, diferentia specifica, ellenállás, formalizált fogalom, genus proximum, gravitáció, implicit ismeret, kölcsönhatás, látszólagos, logikai ugrás, meghatározás, mozgásmennyiség, Newton, nyugalmi állapot, principia, relatív, szöveges függvény, szubjektív, tehetetlenségA rendszer- vagy függvénylogika az elemi összefüggések logikája, ezért alkalmas minden meghatározás vagy axióma vizsgálatára, amelyben összefüggések szerepelnek. Alkalmas annak kimutatására, hogy egy meghatározásban valóban csak elemi összefüggések szerepelnek-e, vagy származékos összefüggések is. Továbbá arra is, hogy a származékos összefüggések alkalmazása nem fedett-e el valamely figyelembe nem vett elemi összefüggést. Összefoglalva: a függvénylogika segítségével kimutatható, hogy […]