Miért is kell nekünk a római korral foglalkozni, amikor a magyarság történetét kutatjuk a Kárpát-medencében? Egyszerűen azért, mert ez az a kor, amelynek már írásos emlékei is vannak, és a kőből való építkezés, a városiasodás elterjedésével maradandó, esetenként máig megtalálható nyomokat hagyott az országban. Sok esetben csak ezek alapján tudunk tájékozódni, hogy egyes nevesített, a […]
A szerző összes bejegyzése
1. A Kincses Kárpát-medence
Első fejezet Kincses Kárpát-medence Kezdjük írásunkat mindjárt egy korrajzzal, amely alapot, és értelmezési keretet biztosít a továbbiak megértéséhez. A Kárpát-medencében a jégkorszak vége óta mindig nagy számban éltek emberek. Egyes történészi vélekedésekkel ellentétben a Kárpát-medence soha nem volt üres, és „népek” sem váltották benne egymást. Hogy mire alapozzuk ezt az állítást? Pontosan azokra a körülményekre, […]
Az emberi faj lehetséges eredete
Amennyiben az emberi fajt földi eredetűnek tartjuk, és az állatvilágból eredeztetjük, akkor nemcsak meg kell tudnunk magyarázni azokat a különbségeket, amelyek elválasztják más állatfajoktól, de le kell tudnunk vezetni azokat az okokat is, amelyek a különbségek kialakulásáért felelősek. De nem csak a legközelebbi rokonainak tartott főemlősöktől kell tudnunk az embert megkülönböztetni, hanem más állatfajoktól is, […]
IV. Béla király sírja Esztergomban
IV. Béla királlyal és tetteivel eddig már többször találkozhattunk a történetben, de róla részletesen eddig nem szóltunk. Most sem igazán róla lesz szó, hanem arról a lehetőségről, amely eddig nem adatott meg a magyar történelemkutatásnak. Nevezetesen, egy bizonyíthatóan magyar király sírhelyének megtalálásáról, amely valóban lehetővé tenné az Árpád-házi uralkodók DNS-ének vizsgálatát. IV. Béla erre a […]
A Catalaunumi csata helyszíne
A Catalaunumi döntő csatáról valószínűleg mindenki hallott már. A csata Atilla hunjai és Aetius római tábornok légiói és a vele szövetséges csapatok között folyt a mai Franciaország területén, Atilla galliai hadjárata során. A csatáról a nyugati történetírók a magát gótnak mondó Jordanes Getica című munkáját feldolgozva írnak. Jordanes meglehetősen zagyva leírását szedte rendbe és értelmezte […]
Szent István legendái
Szent István király legendái Ha Szent István király írásokból megismerhető alakját a római katolikus egyház szemszögéből nézzük, akkor kétségkívül szent! Ez azonban az egyháznak nem volt elég, túllőttek a célon. Az is kellett, hogy egyben ő legyen az első, koronás királya is a pogány magyaroknak. Ennek járunk utána a legendáiban, ahol ennek folyamata jól nyomon […]
A kétrés kísérlet
A Szilárdak-e a fizikai kísérleti alapjai című írásunkban adósak maradtunk egy fontos kísérlet rendszerlogikai magyarázatával. Ez pedig nem más, mint a kvantummechanika alapjául szolgáló kétrés-kísérlet. Ezt pótoljuk most ezzel az írással. A kutatók az eredeti kétrés-kísérletben nem két rést, hanem három rést használtak, ezzel polarizált és monokróm fényt hozva létre, hogy az elképzelésüket bizonyítsák. Ennek […]
Az élet forgószínpada
Sokan megtették már, de nem igazán sikerült, ezért kíséreljük meg most a rendszerlogika segítségével elképzelni azt, hogy mi is az élet. Ha figyelembe veszünk minden eddigi ismeretet, amelyekről ezen a honlapon írtunk, akkor az életet így határozhatjuk meg: Az anyag önszerveződő és öntanuló mozgása, amely olyan szerveződést hoz létre, ami a környezet változásaihoz igazodik és […]
Axiómák, közhelyek, paradoxonok, képzavarok és közkeletű tévedések
Ez az írás az „Axiomatikussá vált hamis összefüggések” című írásunk folytatása, amelyet folyamatosan bővíteni tervezünk. Az axióma az értelmező szótár szerint: sarkigazság, alapigazság. Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: sarkigazság: gyakorlati tapasztalatok széles körű általánosításán alapuló tétel, amelyből valamely tudományos elmélet összes állításai levezethetők, de amelyet maga az elmélet közvetlenül nem igazol. Az axiomatikus jelentése: […]


Címkék: