Az elhazudott magyar történelem szeletei II. rész

Szent László, Álmos herceg, Könyves Kálmán

Szent László királyunk a ráomló trón alatt Dömösön meghalt I. Béla király fia volt, aki Géza fejedelem testvérének Mihálynak az unokája. Mihályról már tudjuk, hogy Vazullal azonos, akinek fia volt Szár László. Tehát Szent László a nagyapja, Szár László nevét kapta a keresztségben. De így volt-e? Utal-e erre valami?

Azt már láttuk az előzőekben, hogy ő alapította az első bencés apátságokat hazánkban, nem István. De miért is alapította őket, és miért nem egyet, miért kettőt? Az elsőt Somogyváron alapította, és francia földről, Saint Gilles kolostorából hozatott bele szerzeteseket. Az apátnak e célból írott levele fennmaradt.

Azt tudni kell, hogy a nemzetségfők, országnagyok, nemesek, királyok akkoriban kezdtek országszerte maguknak nemzetségi monostorokat alapítani, hogy abba temetkezzenek, és a lelki üdvükért a benne lakó szerzetesek még sokáig imádkozzanak. Ilyen volt I. András tihanyi és visegrádi alapítása is. Igaz mindkettő görög bazilita szerzeteseknek készült, amiről az elpusztult visegrádi kolostor esetében tudjuk is, hogy tényleg görög volt.

A tihanyi, állítólag Szent Ányosnak szentelt bencés kolostor volt, de ez szemenszedett mese. Alatta ma is ott vannak a barátlakások, amelyben a bazilita remete szerzetesek laktak. Eredetileg az is görög volt, míg a katolikus egyház rá nem tette a kezét és át nem építtette, mint sok más görög templomot is. Ilyen például az Aba királynak alapított feldebrői templom is, aminek az altemploma a felette levő bizánci bazilika (most, hogy ne kelljen görögöt vagy bizáncit mondani, centrális öthajósnak nevezik a formát az erőteljes görög hatást elfedni igyekvő történészek) alakjához igazodik, nem az átépített latin temploméhoz.

László király is így tett Somogyváron, majd Nagyváradon is, ahova viszont az itáliai Monte Cassinóból kért ereklyét és szerzeteseket a bencésektől. Az erről szóló levele is fennmaradt. Mivel az volt a kívánsága, hogy Nagyváradra temessék, azt alapította saját magának! De akkor kié a somogyvári? Azt bizony a nagyapjának, Szár Lászlónak (Koppánynak) az emlékére alapította utólag. Csodák csodájára éppen ott van a Koppány emlékmű ma is, és ott él az emlékezete Kupa vezérnek.

Így hát Szent László valóban szentnek tűnik, hiszen monostorokat alapít. De akkoriban ennek egy kicsit más hangsúlya volt! A bencések minden kolostora önálló volt, nem tartoztak egy központi kolostorhoz, pláne rendtartományhoz. Cluny apátsága sohasem lett a rend központja, bármennyire szeretnék is a történészek annak beállítani. Első apátjainak nevét Saint Gillesből és Monte Cassinoból kölcsözték kis kiigazítással. Odóból Odilót, Desideriusból Odesideriust csináltak. Ráadásul a pápának szinte semmi hatalma nem volt felettük. Szent László maga is kikötötte, hogy a királynak, és nem a pápának tartoznak elszámolással. Ez a katolikus egyházat, ami ekkor még szinte nem is létezett Magyarországon, súlyosan érintette.

Úgy tanultuk, és tanítják ma is, hogy László király megszilárdította az István alapította egyházszervezetet. Nos, úgy tűnik, éppen ezt nem tette. Ha kicsit megvakarjuk a dolgot, akkor rájöhetünk, hogy már azért sem tehette, mert éppen az ő uralkodása alatt, 1077 és 1093 között NEM VOLT ESZTERGOMI ÉRSEK! Erre nem kapunk magyarázatot, és nem is emlegetik. Nem lehetetlen, hogy éppen a király miatt nem volt. Az invesztitúra harc jegyében ő nem nevezett ki, ha pápai ellenjegyzés kellett hozzá, a pápa által kinevezettet pedig ő nem engedte az érseki székbe. Nem volt ugyanis jóban a pápával.

Egyházszervezési tettei között szokás emlegetni, hogy a szerémi görög püspökséget Bácsra helyezte, és a bácsi görögöt egyesítette a kalocsai latinnal. Csakhogy ebben hiba van! A csanádi, a szerémi Szent István Ajtony elleni fellépése, és Gellért püspöksége óta állítólag már latin! Igaz, Csanád még kyrie eleisont mond a legendában, de ez ne zavarjon bennünket, és az sem, hogy mind Asztrik, mind Gellért nem István, hanem Kálmán alatt élt, az 1095-ös első keresztes hadjárat után, amelyben a legendája szerint Gellértnek az APJA már részt vett. Nem élhetett tehát István király korában.

Ilyen apróságokon lehet tetten érni a hamisítókat. Természetesen vannak ezekre az anomáliákra modern magyarázatok, de nagyon gyengécskék és izzadságszagúak. Itt van például annak a sok népnek a neve, akik elől a magyarok menekültek, vagy a hunok után a Kárpát medencében éltek. A besenyőkről, akik elől állítólag menekültünk, az inkviziciós jegyzőkönyvekből megtudjuk, hogy nem voltak mások, mint baltaforgató makkoltató disznópásztorok. Ugyanúgy nem nép voltak, mint ahogyan nem nép a hajdú sem, hanem marhahajtó.

És ha már az inkviziciónál tartunk, akkor érdemes kitérni a magyarok állítólagos pogány ősvallására is, a sámánizmusra. Nos, a jegyzőkönyvek szerint a magyarok keresztények, akik Öregisten, Jóisten, a magyarok Istene néven egy istent tisztelnek, és annak párját a Boldogasszonyt, de nem hisznek a balkézről való (értsd: fattyú) megfeszített fiú isten voltában, sem a megfoghatatlan szentháromságban. Tisztelik az őseiket és azok tudását, amit őriznek. Sámánjaik még a besenyőknek sincsenek, csak gyógyító füvesemberük bács vagy baksa néven, és annak segítője a harsány. De még azok is a lovasszentek tiszteletére nevelik az ifjúságot, és keresztelnek. Az ítélet ezért szinte kivétel nélkül kimondja: a hitet a működésük kapcsán nem érte sérelem!

Ha viszont a balkézről való jelentésével már megismerkedtünk, akkor érdemes még mellé megtudni, hogy a Levente név ugyanazt jelenti. Ez a neve a balkézről született fiúutódnak. Ezért nem lett király Leventéből, noha a testvérei azok lettek. És ezért nem lett király Lampért sem, akinek a neve ugyanezt jelenti, nem azért mert előbb meghalt. A „szép magyar leventék” bizony mind katonának adott, balkézről született ifjak.

Szent László a kolostorok alapításához külföldről kér ereklyét a bencésektől, mert nekünk nincs. Talán ezért van szüksége az egyháznak István király, Imre herceg, Gellért és két segítője szentté avatására, amit állítólag a király kezdeményez. De valóban teszi-e? Ez nagyon nem valószínű, mert László uralkodása alatt nem avatják szentté sem Istvánt, sem a többieket. Gellértet nem is lehet, mert csak később érkezik hazánkba, ha egyáltalán létezett. Istvánt és Imrét lehetne, de csak századok múlva lesznek szentek. Legendájukat, amely szükséges a szentté avatásukhoz csak Könyves Kálmán korában és az ő parancsára készíti el Hartvik.

Ha István király valóban megölette és felnégyeltette volna Koppány Szár Lászlót, Szent László nagyapját, akkor nem valószínű, hogy László király ezért őt szentté akarta volna avattatni, tehát valószínűleg ez tényleg csak mese. Az István helyett uralkodó nagyapját, Szár Lászlót, akinek a somogyvári apátságot alapította, annál inkább szentté akarhatta volna avattatni.

Ideje szót ejteni Szent László egyéb jellemzőiről is. Apjához, a lengyeleknél Bölénynek vagy Bajnoknak hívott Bélához hasonlóan ő is hatalmas termetű volt, amit a nagyapjától is örökölhetett, akit nem véletlenül hívtak Szár, azaz szálfa Lászlónak. (A szár nem kopaszt jelent a magyarban, azt a tar, a kopasz és a pilises jelenti. Béla sem azért temetkezett Szegszárdra, mert barna volt és kopasz, hanem mert ott alapította nemzetségi monostorát Szárszegen, ami az apja, Szár László birtoka volt. Mellesleg a Dunántúlon, különösen a fővezéri székhely, Sümeg környékén igen sok a szár tagot tartalmazó helynév!)

Mint apjának is, neki is kedvenc tartózkodási helye volt a Dömösi Kúria. A kúria név sokakat megtéveszt. Az nem más, mint tanácskozásra alkalmas egyterű nagy középület, bazilika. Ilyet igen sokat építettek a római korban. Egy kaptafára készült mindenhol. Egy ilyen állt azon a helyen, ahova most az István király sírját állítólag rejtő templomot vizionálják. Tény és való, az alaprajza hasonlít a háromhajós későbbi templomokra, de mégsem templom, hanem középület. Ilyen állt Dömösön is a római kor óta. Azt azonosítják most tévesen az Álmos Herceg által ott alapított, Antiochiai Szent Margitnak szentelt görög templommal.

Nem tévedés! Bizony, akkoriban mindenki görög templomot, kolostort alapított. Az Apostoli Kamara adókönyvében 1192-ben még csak három, a pápának adózó egyház szerepel Magyaroszágon: az esztergomi keresztes ispotály, a fehérvári keresztes konvent és a somogyvári apátság! Pannonhalma még akkor sincs közöttük! III. Ince pápa 1204-ben arra panaszkodik, hogy nekik csak egy, míg a görögöknek sok monostoruk van Magyaroszágon!

Mellékesen: Pannonhalma alapításával is Szent Lászlót gyanúsíthatjuk, mert ő esküdött meg a krónika szerint arra, hogy Szent Mártonnak kolostort alapít.

László király igen sok mindenben hasonlít a Koppány legenda alapjául szolgáló nagyapjára. Ő is magához veszi elhalt testvére feleségét és gyermekét, akit saját fiával együtt háztartásában nevel. (A Koppány legendában erre mint valami vérfertőzésre tekint az egyház.) Géza fia Kálmán, akinek a neve maradékot jelent. Nem véletlenül, ugyanis gerincferdülése, scoliosisa van, amitől felnőtt korára púpos lesz. Okos és ravasz, mint minden fogyatékkal élő. László fia, Álmos együtt nevelkedik a nála idősebb Kálmánnal, de őt az apja nyíltan az utódának neveli. Harcra és uralkodásra. Meg is kapja a Szerémi dukátust és hozzá a frissen meghódított horvát részeket, ahol saját jogon lehet király.

Kálmánt László a papi pályára irányítja, ahol gyors előmenetel várja. Hamarosan pappá szentelik és püspöki méltóság vár rá. Nem csoda, hogy a katolikus egyház lecsap rá, és szerencsecsillagának tekinti. Befogadja, dédelgeti, hitegeti, királyságot vizionál neki, a méltatlanul kitaszítottnak, ha elfogadja a pápa főségét, és az egyházat felemeli országában. Ne felejtsük: akkor még mindig nincs esztergomi érseke az országnak, a kalocsai érsek a legfőbb méltóság, és a magyar király apostoli, azaz nem függ a pápától, és ha akar saját önálló egyházat alapít! Ezért kellett az egyháznak, hogy Kálmánból király legyen!

László az uralkodásra alkalmasnak bizonyult Álmost jelöli utódául, Kálmánnak püspöki kinevezést kínál. Kálmán ez elől elmenekül, ám hamarosan visszatérhet, ráadásul úgy, hogy ő az esélyes jelölt a királyságra. Nem tudjuk mi történt valójában, de László gyanús hirtelenséggel meghalt, és akarata ellenére Kálmán lett a jelölt. Ismerve a később széles körben beinduló egyházi oklevél, legenda és krónikahamisítást, valószínűleg írást mutatnak Álmosnak, amely szerint László utolsó pillanatban mégis Kálmánt jelölte utódául.

És lőn, a púpos Kálmán király lesz. Álmos támogatja, és ugyanúgy herceg mellette, mint apja mellett, ahogyan az a magyar kettős fejedelemségben megszokott volt. Ő vezeti a hadat, amikor az országon átvonuló, renitenskedő, fosztogató kereszteseket kell móresre tanítani. Azután valahogy megtudja, hogy hamis a baba, neki kellett volna királynak lennie, csak csalárd módon elütötték tőle. Vele játszódik le mindaz, amit később a hamis történelemben István idejére visszadatálnak. Őt vakítják meg, nem Vazult, az ő fiát akarják kiherélni, nem a Vazul-fiakat, és az ő utódai lesznek mégis a királyok. A jól ismert hamisítói módszer, a duplikáció itt is tetten érhető.

Kálmán király segítségével az egyház nagyarányú oklevélhamisításba kezd. Olyan okleveleket gyártanak, amelyek szerint itt már István, sőt, már az apja idejében bencés kolostorokat alapítottak, egyházmegyék, püspökségek alakultak, adományokat kapott az egyház a királyoktól. De mivel ez még az oklevéltelen korszak nálunk, az oklevélírásnak nincs kiforrott hagyománya, ezért rengeteg a hiba, a tévedés, az árulkodó anakronizmus a szövegekben.

A királyt Hungária királyának nevezik, mikor a vert pénzeken még rendre Pannónia királya. A tihanyi alapítólevélen András nem a magyarok, hanem a pannóniaiak győzhetetlen királya! Győzhetetlen, mert Atilla kardját ő őrzi, ő a nyugati birodalomfél ura. Ebből a mai fordításokban a győzhetetlent szokták kihagyni, és a pannóniaiak helyett magyarok szerepel. Kegyes fordítói ferdítés! Az okleveleken a király „aláírását” rendre az a szignó helyettesíti, amely egyébként csak bizánci területen, görög betűkkel pecsétgyűrűkön fordul elő, és a király nevének betűiből álló geometrikus összevonás (ligatúra).

Az egyház étvágya határtalan, bendője feneketlen. Nem elégszik meg azzal az adománnyal, amit az oklevélbe bele sikerült elsőre sűríteni, a névhasonlóság alapján a későbbi századokban hatalmas területekre terjeszkedik ki az oklevél ”adataira” hivatkozással. A tihanyi apátság oklevele máig jól követhetően csak a félszigeten, és néhány közeli partmenti faluban adományoz birtokot az egyháznak. Ezt ma már kiterjesztve értelmezik. A fuk (fok) ami mindenhol van a parton, ma már egész Siófokot jelenti a történészek segítségével, és fél Somogy, Fejér és Veszprém megyét. (A „feheru varu rea meneu hodu utu rea” valójában csak annyit bizonyít, hogy magyarul nem tudó oláh kispap írta le hallás után úgy, hogy visszaolvasva magyarnak hangozzék).

A Pannonhalmi Apátság alapító levele ráadásul nem alapító, hanem adományozó levél, amely a bencés Monte Cassino kiváltságait adományozza, de utólag még birtokokkal is kiegészítették, mert ennyi nekik nem volt elegendő. Az oklevél tehát duplán hamisított. Kálmán püspök király pedig mindent jóváhagy, pecsétjével szentesít. Egy ideig. Mert egy idő után neki elege lesz, és nem megy tovább egy határnál. Pannonhalma azért lényeges, mert ott előtte nem bencés, hanem magyar rítusú szerzetesrend monostora volt. Azoktól vették el, és adták a bencéseknek, akiknek eszük ágában sem volt még akkor ide jönni. Az volt Pannónia hegye, amihez Szent Mártonnak semmi köze nem volt.

Érdekes megjegyezni, hogy a bácsok által tanitott lovasszentek között van Szent Márton is Szent László és Szent György mellett. Szent Márton ezért nem volt idegen a magyarok számára.

De a hamisítás nem állt meg az okleveleknél. Legendák is kellenek, szenteket kell csinálni, hogy legyenek ereklyék. A nemrég hamisított, sosemvolt István királyt szentté kellett avatni, hiszen az egyház első mártírja volt, az első, sikertelen puccs áldozata. Nosza megíratják Hartvikkal a legendáját (háromszor, mert az első két változat nem elég jó!) és előszedik az esküszegő Szent Jobbját is.

Gellértet közben az egyház térnyerése és hatalmaskodása miatt fellázadt nép megöli. Az ő legendáját is úgy írják meg, hogy illeszkedjen a céljaikhoz, és a hamisított kronológiához, amely szerint az egyház nem most alakul a Magyar Királyságban, hanem már István király idején be volt betonozva a minden tíz falu által épített templomokba és a gazdagon megadományozott püspökségekbe. Pedig azok valójában mind a századok alatt lassan terjeszkedő görög egyház templomai, monostorai és püspökségei voltak, vagy a magyar szerzeteseké, akik se görög, se latin rítust nem követtek, és pápa nélkül is tudták tisztelni az Istent. Belőlük lesznek majd a Pálosok, amikor az inkvizició keze hazánkba is elér.

Közben az országon kívül is zajlott az élet. A keresztes hadak átvonulnak odafelé az országon, majd visszafelé hozzák a sebesülteket, a leprát és más közel-keleti betegségeket. Esztergom mellett a Szamár hegy Duna felőli beugrójában, a hévizek, a fürdők alatt Keresztes Konvent alakul, és Leprakórház épül Szt. Lázár néven. A gyógyíthatatlanokat a szemben levő szigeten helyezik el. A szentföldi zarándokok, akiknek addig falvak épültek a parton (az oklevélben Pazanduk, Pazaranduk) rendre elkerülik Esztergomot. A Dunán lefelé jövő zarándokhajókon nincs elvámolni való, ezért a zarándokok megfejésére a Balaton felett haladó zarándok útvonalon Szikes Fehérnél (vagy Fehér Szikesnél), ahol a sóstó mellett a római útállomás és bazilika volt, a király a zarándokoknak templomot építtet, ahol megállhatnak, megszállhatnak és adakozhatnak az egyház javára.

Ezt a templomot írja le a legenda úgy, hogy azt még István, a szent király építtette, és oda is temették a csodatevő testet, ami igazán jót tesz egy zarándok útvonalon a bevételnek. A siker garantált, a legenda így maradt. A sors fintora, hogy a legendát beteljesítendő, ti. hogy a királyok oda temetkeznek, Kálmánt és feleségét is oda temetik, de előtte kifosztják őket kedvelt papjaik.

Rossz minőségű, értéktelen ezüst másolatokkal temetik el őket, amiket igazinak láthat a nép, amíg láthatja. Hogy honnan tudjuk, hogy az egyetlen megtalált királyi pár nem III. Béla és felesége, hanem Kálmán és neje? Hát onnan, hogy a férfinak scoloisisa van, ami jól látható a feltáráskor készített rajzon és fotón is. Görbe a gerince és a bordái is aszimmetrikusan fejlődtek, mint a scoliosisoké. Kálmán király púpos volt, ahogy a krónika is írja. Csak éppen ezt senki nem akarta észrevenni, vizsgálni és kommentálni ötven éve.

Nézzük meg magunk!
Éppen így néz ki a nemrég megtalált angol király III. Richárd csontváza is, akiről tudott, hogy púpos volt.

Így aztán az egyház létrehozza a szent királyok koronázási és temetkezési szokásának legendáját a maga javára, és Szikes Fehérből Székes Fehérvár lesz, ami ugye nonszensz, de ez őket nem zavarja. A magyarokat sem, mert így a valódi Fehérvár (ami valóban az ősök temetője felett őrködő fehér vár), Fehér királyi városa (Alba Regia) és benne a Boldogasszonynak szentelt Fehéregyháza helye feledésbe merülhet. Az idegen érsekek nem teszik rá a kezüket.

Folytatása következik.

Ugorjon a végére és szóljon hozzá!

Szóljon hozzá!

*

Motor: WordPress | Sablon: NewWPThemes | Fordítás, testreszabás: PagonyMedia