Ebben a részben ismét a bioszféra, és főként az ember szemszögéből vizsgáljuk meg a bolygónk történéseit, mert az ember is a bioszféra része. A rendszerlogikai látásmód felfedi, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely a technikai civilizációja segítségével túlélte azt, amit egyetlen más faj sem: túlszaporodott, és mégsem halt ki. Hogy ezen felbuzdulva, vagy másért, az ember istenhez hasonlítja magát, és úgy gondolja, hogy bele tud szólni abba, ami az egész bolygóval, vagy a bioszféra egészével történik, és a saját tevékenységének tulajdonít olyan változásokat is, amelyeknek nem oka, az egy más kérdés. Tovább »
2011. december 5.
A félreértett Föld – A kétkörös hőcserélő
Ebben a részben azt nézzük meg, hogy azt a vékonyka bioszférát a Föld felszínén, amely annyira érzékeny a hőmérsékletre, és a hőmérséklet változásaira, mi tartja életben. Honnan származik az a hő, amely lehetővé teszi az életet, és mi tartja meg, hogy el ne szivárogjon a Földet körülvevő űr hidegébe. Ezzel azt próbáljuk egyúttal megtudni, hogy a Föld miért lehetett, és miért maradhatott máig élő bolygó, míg más bolygók sohasem lehettek azok, vagy ha voltak is, ma már nem azok. Tovább »
2011. december 2.
Az emberré válás lehetséges útja
Amennyiben az emberi fajt földi eredetűnek tartjuk, és az állatvilágból eredeztetjük, akkor nemcsak meg kell tudnunk magyarázni azokat a különbségeket, amelyek elválasztják más állatfajoktól, de le kell tudnunk vezetni azokat az okokat is, amelyek a különbségek kialakulásáért felelősek. De nem csak a legközelebbi rokonainak tartott főemlősöktől kell tudnunk az ember megkülönböztetni, hanem más állatfajoktól is, amelyekből a főemlősöket eredeztetjük. Ha az evolúció elméletét fogadjuk el az élőlények fejlődési mechanizmusának, azzal a külső környezeti hatások evolúciós nyomását fogadjuk el, mint okot, amely a fajokban lassú vagy ugrásszerű változásokat idéz elő annak érdekében, hogy azok a környezethez jobban legyenek képesek alkalmazkodni. Ebben a rendszerben fogjuk tehát értelmezni az ember és az állat közötti különbségeket. Tovább »
2011. december 2.
Tabula Smaragdina – a Smaragtábla
Részekből az Egész: Az okkult szövegek más nézőpontból.
A Tabula Smaragdina, azaz a Smaragdtábla, ez a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított 11 mondat valójában a Mikrokozmosznak, a Príma Matériának, és Kvinteszenciának is nevezett Bölcsek Kövéről szól. Ha ezzel a ténnyel az elolvasása előtt tisztában vagyunk, akkor az „okkult” szöveg egyáltalán nem okkult, hanem szó szerint (nem szimbolikusan) értendő leírása a dolog jellemzőinek. Tovább »
2011. december 1.
A félreértett idő – Gondolatok és elmélkedések az időről
A rendszerlogikai világképben rendszerint nem foglalkozunk képzetes, nem létező dolgokkal. Azonban azokkal kénytelenek vagyunk foglalkozni, amelyekkel a tudomány (a matematika) valós dologként számol az elfogadott (tudományos) világkép jelenségeinek magyarázatában. Az egyik ilyen képzetes dolog az idő, amelyről a következőkben bemutatunk néhány rendszerlogikai gondolatsort különböző nézőpontokból és különböző megközelítésben. Tovább »
2011. november 28.
A félreértett anyag
Ebben az írásban az anyagnak azokkal a tulajdonságaival, és azoknak a hatásaival foglalkozunk, amelyeket a korábbi írásokban nem tárgyaltunk. Az anyagnak, mint közegnek a mozgásait az „Anyag mozgásai a rendszerlogika szerint” című írás részletesen taglalja, az anyagot alkotó részecskék sorozatát pedig a „Mi történik most a Földünkkel” című írásból már megismerhettük.
Az anyag elidegeníthetetlen tulajdonságai közül a félreértett energiáról szóló írásban többel is találkozhattunk, de nem minddel. Soroljuk fel legelőször tehát az összeset, azután majd egyenként megvizsgáljuk őket. Az anyag tulajdonságai a következők: a térfogat, a sűrűség, a felület, a forma, a mozgás, a közvetítő, azaz mozgásmennyiség átadó képesség, a szűrőképesség és ellentettje, az árnyékoló képesség, valamint az a tény, hogy az elemi anyag mindig szilárd test közegállapotban van. Tovább »
2011. november 20.
A félreértett energia
Bármennyire is szeretnénk most továbblépni a Föld félreértett működéseinek (kétkörös hőcserélő) bemutatásában, addig nem tudjuk ezt megtenni, amíg az anyag és az energia mibenlétét előbb nem tisztázzuk, mert másképpen a felvázolt folyamatok nem lesznek érthetők. Ezért ebben az írásban a félreértett energia mibenlétével, az anyag valós mozgásaival fogunk foglalkozni, a következőben pedig magával az anyaggal. Tovább »
2011. november 14.
Félreértett Föld – A gömbvulkán
Az előző részben azt néztük meg, hogy mi fakad abból, hogy a Föld egy hatalmas tömegű pörgettyű. De csak arról az oldalról néztük meg, hogy ennek mi a következménye az anyagnak a Föld belsejében való viselkedésére. Az még hátravan, hogy körüljárjuk: ennek mi a következménye a Föld mozgására. Erről azonban később lesz szó, amikor kitekintünk a Naprendszerbe. Most folytatjuk azzal, hogy mi történik a Föld belsejében a forró magmával, és annak mi a hatása a Föld egészére. Azaz azzal a ténnyel, hogy egy forgó gömbvulkán, valójában egy bekérgesedett kis Nap külső felületén élünk. Tovább »
2011. november 9.
A félreértett bolygó – Az óriás pörgettyű
Ezzel az írással egy sorozatot indítunk. Minden írás valamilyen félreértett jelenséget vagy dolgot tárgyal a rendszerlogika és a morfológia segítségével kiválasztott helyes nézőpontból. Továbbá, közérthetően, titkok és hókuszpókuszok nélkül megmagyarázza, hogy valójában mi micsoda, és mi is történik. Elsőnek a bolygónkat, a Földet választottuk, amelyről több írás is fog szólni. Ez közülük az első. Tovább »