Az eddig tárgyalt mágneses jelenségekben, ideértve a mágneses szupravezetést, avagy szupramágnességet is, az elektromosság, az elektronok beláthatóan semmilyen szerepet nem játszottak, és ilyen szerepük fel sem vetődhetett. Azt a félreértést azonban, hogy az elektromágnességnek nevezett jelenségcsoportban sem úgy működik az elektromosság és a mágnesség kölcsönhatása, ahogyan a matefizika eddig elképzelte, még tisztázni kell. Ezért innentől rövidre fogjuk a mágneses jelenségek bemutatását, hogy rátérhessünk végre erre a területre. Tovább »
2013. február 24.
A félreértett mágnesség II
Ebben, és az ezt követő írásokban tovább folytatjuk a mágnesség kevésbé, vagy még egyáltalán nem ismert jelenségeinek tárgyalását. Ennek során eljutunk oda, hogy felismerjük: a mágnesség sem önálló jelenség. Felismerjük azt is, hogy az elektromágnesség mégiscsak létezik, de a kifejezés csak azt a jelenségcsoportot takarja, amikor a mágnesség elektromos jelenségeket generál. A mágnes-elektromosság kifejezés pedig arra a jelenségcsoportra alkalmazható, amelyet az elektromos áram keltette mágnesség hoz létre az elektromossággal való kölcsönhatásai során. Végül eljutunk arra a felismerésre, hogy mind a mágneses, mind az elektromos jelenségeket is a gravitációt létrehozó áthatoló közegek és a különböző fázisállapotú sűrű anyag kölcsönhatásai hozzák létre mindenütt a világon. Ezért nem lehet őket önálló jelenségekként, elkülönítve, vagy egyetlen jelenségcsoportként, összevontan helyesen értelmezni. A rendszerlogikának ez a komplex megközelítése mutatja meg, hogy a dinamikus világegyetem minden jelensége egyetlen és oszthatatlan rendszer része. Tovább »
2013. február 22.
A félreértett mágnes 1
Ebben az írásban megkíséreljük bemutatni a Föld egyik legnehezebben megérthető, és legtöbbet vitatott jelenségét, a mágnesességet, és a Föld mágneses terét. Azt ugyanis mindannyian jól ismerjük a közvetlenül megtapasztalható tényekből, hogy a Földnek van mágneses tere, és azt is, hogy a természetben máshol is jönnek létre mágneses jelenségek. És éppen ezek a legkevésbé megmagyarázhatók azokkal a mágneses jelenségekkel, amelyeket mesterségesen, elektromos úton hozunk létre. A rendszerlogikai szemléletben, amikor ilyen eset jön létre, bizonyosak lehetünk benne, hogy nem vettünk észre valamit, ezért rosszul képzeljük el, hogy mi is történik. Azaz valahol valamilyen alapvető félreértés, ellentmondás van a jelenség és a magyarázata között. Ezt a félreértést szeretnénk ezzel az írással, legalább részben tisztázni. Azért csak részben, mert ennek a jelenségnek olyan sok összetevője van, és olyan sok folyamatban játszik szerepet, hogy minden részletét egyetlen írásban lehetetlen egyszerre tárgyalni. Ezért először csak az alapokat tesszük rendbe. Tovább »
2013. február 20.
A félreértett szupravezetés – a matefizika egyik áldozata
Az elektromosság és a mágnesség tárgyalásának bevezetőjeként tesszük közzé elsőként ezt az írást. Egyrészt azt kívánjuk vele kimutatni, hogy az elektromosság és a mágnesség két különálló, egymással alapjaiban össze nem függő jelenség, amelyek képesek egymásra hatni, tehát az olyan állatfajta, mint az elektromágnesség a valóságban nem létezik. Másrészt azt szeretnénk bemutatni, hogy egy kísérlet, amelyet nem fejeztek be, nem vittek végig, mekkora félreértéseket képes okozni a következtetések levonása során. (Ilyen kísérletből később még igen sokat fogunk bemutatni.) Harmadrészt azt szeretnénk világossá tenni, hogy mind a mágnességben, mind az elektromosságban számtalan olyan jelenség van, amelyeket vagy még fel sem fedeztek, vagy már elfelejtettek, és azért nem vesznek figyelembe az elméletekben. Továbbá azt, hogy mindennek az oka, hogy a két jelenségcsoportot összevonva, belőle egyet, az elektromágnességet hozták létre. Ezek miatt nem lehet ezt a két jelenséget a maga valóságában látni és felfogni. Többek között azt, hogy a szupravezetés, mint jelenség nem létezik, és valójában egy mágneses jelenség mellékhatásáról van szó, amely lehetővé teszi az elektromosság ellenállás nélküli vezetését is a szupra-mágneses testben. Tovább »
2012. december 1.
Növekszik a Hold gravitációja? A valóság egy újabb szeletének félreértése.
Egy kijelentés, ami akár a honlap mottója is lehetne: A valóság mindig a szemünk előtt van, csak nem tanultuk meg meglátni. Helyesebben elfelejtettük a valóságlátás képességét. Ez a képesség az, amit harmadik szemnek neveznek, és önállóan szervként hiábavalóan keresnek. Ez a képesség az, amit elvesztettünk, mert a valóságot 2000 éve elfedi előlünk a valóságként tanított látszat. Az a kondicionálás, amit mindenki megkap, aki ma a világra születik. A valóságra vakok látásmódja, amit mindenkinek megtanítanak az iskolában. A következő írás ennek egy jó példáját mutatja be. Amellett, hogy megmutatja a valóságot a gravitációs elméletek kérdésében, rámutat arra is, hogy mennyire vakok vagyunk a valóságra, még ha az a szemünk előtt van is. Tovább »
2012. június 18.
A félreértett gravitációhoz
A beérkezett észrevételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a gravitáció jelenségét a megszokottól eltérő módon, egy áthatoló részecskékből álló közeg áramlásának, az áramlás sodrásának tekinteni nem egyszerű dolog. Részben ezért is folytatjuk a tervezettől eltérően sokkal hamarabb a félreértett gravitáció sorozatot. Tovább »
2012. június 16.
A tudomány védelmében
Aki az eddigi írásainkat olvasva netán arra a következtetésre jutott, hogy a célunk a tudomány eredményeinek a megkérdőjelezése, megtámadása lenne, az téved. Ez csak a látszat. Pusztán arról van szó, hogy a tudomány egyes eredményeinek magyarázatával kapcsolatosan kétségeink támadtak, egyes területeken hiányokat, máshol pedig a fejlődés nem ritkán több évtizedes hiányát észleljük. Ezért új látószögből, és új módszerekkel vesszük górcső alá ezeket, hogy magunk is segítsünk megtalálni a továbbfejlődést lehetővé tevő megoldásokat. Tovább »
2012. június 11.
A félreértett vonzás – a félreértett gravitáció
A gravitációként ismert jelenségről több írás is fog szólni, mert amellett, hogy a dinamikus Univerzumot létrehozó közegek egyik alapjelensége, számtalan olyan aspektusa van, amelyek egyetlen írásban igen nehezen lenne összefoglalható úgy, hogy ne terelje el a figyelmet a jelenség lényegéről. Ezek így egy sorozatot fognak alkotni a sorozaton belül. Ebben az írásban a gravitáció mibenlétét, létrejöttének feltételeit, alapjelenségeit és hatókörét tárgyaljuk részletesebben, mint a korábbi írásokban elszórtan található. Szokás szerint közben kiiktatjuk a jelenség megértését gátló korábbi félreértéseket is. Tovább »
2012. június 5.
Zsugorodik a Naprendszer?
A kérdőjel a címben nem véletlen, amint azt látni fogjuk. Természetesen a Naprendszer nem zsugorodik, de úgy tűnik, hogy mégsem olyan nagy, mint amekkorának eddig hittük az ellenőrizetlen hipotéziseken alapuló mérések alapján. Ebben a rövid kis írásban a Naprendszer mérhető adatokon alapuló valóságos méreteinek megállapításáról lesz szó. Tovább »
2012. február 1.
A félreértett nyomás: A gyémánt keletkezése
Mielőtt rátérhetnénk a Föld további félreértett alapjelenségeire, mint a mágnesesség, az elektromosság és a gravitáció, ismerkedjünk meg egy szintén félreértett fizikai jelenséggel, a nyomással, amelynek során a gyémánt keletkezéséhez és előállításához is el fogunk jutni. A nyomást – mint minden eddig tárgyalt jelenséget – a tudomány gyökeresen félreérti. Ezért a nyomással kapcsolatos tudományos elképzelések alapvetően hibásak. Nemcsak magát a nyomás mibenlétét és eredetét értik félre, de a hatásait, és az anyag keletkezésében betöltött szerepét is. Ennek számos következménye van a technikai civilizációnk alakulására nézve. Többek között az, hogy hatalmas energiákat pazarolunk el anyagok gyártására, amelyek alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson szinte maguktól keletkeznének, ha ezek adagolását a félreértések miatt nem vinnénk túlzásba. Mai, energiaszegény korunkban ez nem elhanyagolható tényező. Ezt világítjuk meg ebben az írásban a nyomást a rendszerlogikai szemlélet segítségével. Tovább »